Van, aki a bizonyost törvénynek veszi / Kölcsöntörlesztés támogatás tagadásával

Ma, amikor erre a dologra szeretnék közömbösen visszatekinteni, az jut eszembe, amit az egyik rendőrtisztviselő mondott. A vallomásaimra jellemző, amíg az adataimat írom kiegyensúlyozott és egységes. Mihelyt az eset leírására, vagy magyarázására térek szaggatott, kiegyensúlyozatlan és igen sok különösen jellegtelen, esetlegesen olvashatatlan betű szorul össze. Tessék? Az én írásomat vizsgálja az írásszakértő. Hát a tettesek vallomását nem vizsgálja senki? A helyzet, aminek a rendőrség és az ügyészség közösen nem tudott a végére járni, négy és fél éve tart.

Enikő kolleganőm mesélte nekem, hogy a főtitkárnő elég nehezen van, valami váratlan helyzet, hirtelen kifizetést és ezzel sok tartozást okozott neki, amit, csak újabb kölcsönök átosztásával és újracsoportosításával tud napirendre szorítani. Ha jó emberek vagyunk, öt év alatt talpra állíthatjuk. Nem mondott különösebb részleteket, egyetlen fiával él, nem gondoltam, hogy olyan óriási összegekről lehetne szó. Mikor a munkahelyi igazolványt előállította, szólt a főtitkárnő, hogy Enikőtől tudja, számíthat a segítségünkre. Kissé furcsán hatott, a kezességünk ezen a módon való figyelembe vétele, de nem tulajdonítottam kiemelt jelentőséget a neveletlen viselkedésnek. iskolánkban még esnek hasonló meglepetések. (2010. január)

A kölcsönt a kovásznai kórházi önsegélyzőktől kéri, amiben nem látni semmi kivetni valót. Tíz ezer lejt kér, ami megfelelő alappal nem sok. Ekkor hivatkoztam először önsegélyzős, harminc éves múltamra. Akkoriban számoltuk fel, veszteség és hibamentesen a mi önsegélyző szolgálatunkat. Erre minden jel szerint nem számoltak, mert elkotyogták, hogy alap nélkül veszik fel a kölcsönt. Elfeledtem mondani, hogy arra már a segédtitkárnő és a segédkönyvelő is, számított felvenni innen bizonyos összeget. A helyszínen az alap léte nélkül aztán kiderült, hogy csak ötezret adnak, végül valami cigánykodással, a részletek öt évre halasztásával hatezer lejben egyeztek ki. A jogos kölcsön lehet egyezkedés tárgya? Aztán a kezesek aláírtuk, ahol mutatták, a kérők felvették a kölcsöneiket, a papírjaikat összehajtogatták, szépen sorunkra várva, majd beültünk a két kocsiba, amivel mentünk és hazajöttünk. Semmi jelét nem láttam, hogy az életem megváltozik. (2010. február)

A következő iskolai év éppen csak beindult, a főtitkárnő egyik napról a másikra nyugdíjba ment. A segédtitkárnő pedig éppen betegszabadságon volt. Az átadás mégis hiánytalanul és a lehető legjobb körülmények között folyt le. Mariana kolleganőm, a másik kezes velem, követni próbálta, s azt mondta neki a főtitkárnő, rosszul esik annyi éves szolgálat után egy csokor virág nélkül ment nyugdíjba, s törleszt, hogyne, már ötszáz valamennyinél van. (2010. október)

A tavaszra elszabadult a pokol. Több munkatársunknak futott be felkérés, hogy a főtitkárnő és a segédtitkárnő kezesei bizonyos helyeken, s késlekedés miatt fizessenek. Az igazgatók kezességére is vettek fel kölcsönt. Időközben az öreg igazgató nyugdíjba ment, s az új csak álmélkodott. Az újabb, az ő tartozását kizárólagosan megvétózta. Másnak a védelmével cseppet sem törődött. Érdeklődésünkre a főtitkárnő biztosított, hogy rendesen törleszt, de semmi cetlit nem mutatott fel…Az érdekeltek száma gyarapodott. Nyolc munkatársamnak segítettem kiszámítani a részletét, illetve találtam meg az első hitelező jegyzőkönyvet, ami hiányosan volt kitöltve, amiért a hitelszövetkezet képviselőit okoltam. Biztattam mindannyit, hogy nézzenek utána, mert egyszerre annyi helyről senki sem részesülhet kölcsönben. Májusban rendőrségi meghívót kaptam, milyen alapon nyomozok a kölcsönzők környékén, és tudom, a nemfizetés bizonykodása törvényes kérdéssel való ellenkezés, felbujtásnak számít és börtönbüntetéssel jár. Szóval valaki feljelentést tett ellenem, persze a nyomozó erről bölcsen hallgatott. A viszont feljelentés jogosságáról sem tájékoztattak. Közben a szóban forgó hitelszövetkezeti választmányokat, rendre felmentették a feladatkörükből. A kért pluszellenőrzést soha nem rendelték el. Hét kölcsönt a maga nevében és egyet, vagy kettőt a fia nevében fogyasztott a néhai főtitkárnő. Persze lehet itt többről is szó. Mások nevében is esett felvétel. Az igazgatóm rendőrségi eljárást gyanít ellenem, azt mondja, hogy az év végi jellemzésem késlekedni fog. (2011. június)

A nyáron többen felvették a kapcsolatot az illető hitelszövetkezetekkel, és megegyeztek a visszafizetés ütemében. Mi, Mariana – val érdeklődtünk, s szemrebbenés nélkül megtudtuk, hogy esetünkben nincs késlekedés. A visszafizetéssel napirenden van, a nagytiszteletű nyugdíjas. Hogy tudott ilyen nyugodt lenni? A rendőrségi akció nem folytatódott, így zökkenőmentesen kaptam év végi jellemzést, az elmúlt tanévre. (2011. szeptember)

November első napjaiban, egy különösen neveletlen hangvételű és nem éppen tiszta értékű kifejezéseket használó törvényszéki végrehajtó kötött belénk. Mindhárom kezességünknek küldött, több mint 7500 lejről fizetési kötelezettséget, és hozzá csatolt egy halom fenyegetést. Próbáltam vele szóba elegyedni, de fejhangon való kiabáláson, és a vállalt kötelességem emlegetésén nem jutottunk túl. Tőle aztán megkaptam az ügycsomóm másolatát. Volt mit nézzek. (Röviden. A kölcsön kérelmén nem az igazgató, nem a főkönyvelő láttamozott. A fizetési igazolványom sem tényezők írták alá, a bruttó keresetünk fel volt kerekítve. A hitelszövetkezet által küldött késlekedési értesítőket a főtitkárnő írta alá. A végrehajtó idézetét ismeretlen kéz írta alá. A hitelszerződésben semmi vagyontárgy nem volt, amire az alap nélküli és hiteltelen hatezer lejt kiadták, s világosan bele van írva, hogy a kezesek fizetnek. A nevezett fia, éppen munkanélküli, nem tudnak fizetni. Hát ez sem igaz, mert a központ közelében egy kocsmában dolgozik). A végrehajtó nagyon rákapcsolt. Már másnap, fizetés letiltási kérelmet tett az iskolában. Elsőre a törvényszékre mentem, hogy nem jogos az egész fizetésem letartása, mert a protokoll értelmében négy és fél hónap alatt fizetés nélkül felkopik az állam, a lányom gyakornok, a fiam egyetemen. Leszidtak, hogy nem jelentkeztem a végrehajtó megidézésére. A nem értésemre elmagyarázták, hogy nagyon kellett volna figyelnem az értesítést. Honnan kellett volna értesülnöm róla? Mégis beleegyeztek a fizetésem megfelezésébe. Még próbáltam győzködni, hát majd adtak egy törvénycikkely számot, ami az elvonás beütemezését szabályozza. Így az egész fizetés leállítása a felére, ezzel a cikkely közbelépéssel négyszázra esett. Ez a három kezestől egy hónapban ezerkétszáz lejt hozott vissza. Öt hónap alatt a kölcsön teljes mértékben visszafizetődött volna. Ha az ország minden végrehajtója ilyen hatékony lenne, akkor semmi törvénytelenség nem eshetne nálunk. Mariana férjestől, hasonló mértékben lázadozva, óvakodtak, mint én feleségestől, hogy nehogy agyvérzést kapjunk. Feljelentést tettünk, a csalás esete miatt. Harminc napot kell várakoznunk. Közben az is kiderült, hogy a nevünkben tett aláírások, az értesítések elrejtése, vagy késlekedtetése nem is olyan sarkalatos bűn. Az összegyűlt késedelmi kamatról csak mi tehetünk, hiszen nem jártunk utána, ha fizet vagy nem a hitel kérelmezője. Megint elmentünk vagy kétszer a rendőrségre, sértett állapotunkat igazolni. Ebben a fázisban már ügyvédünk is lett. Mikor nyilvánvaló lett, hogy a főtitkárnőt bepereljük, egyik napról a másikra eladta lakását, és elköltözött valahová. E két rendőrségi megjelenésünkön már hallottuk, de a törvényszék részéről aztán többször, hogy nem az ismert lakcímén tartózkodik. Vagyis, ha elment otthonról, már nem felel tetteiért? Esetleg, a könnyebbség jogán támogatást élvez? Megcsengettem a maroktelefonját, azon a csengésen elmentem a Liliom utca 11 számú tömbház sarkához. Szerintem ennyi. Ott lakik. Hogy ezt a rendőrség négy éven keresztül nem tudta megtenni? (2011. december)

Az első törvényszéki ülésen nem hagytak szóhoz jutni. A hamisítás tényét szakértővel igazolni kell. Ráadásul nem biztos, hogy ő, vagy ők írtak alá. Lehet más. Na, erre varrjatok gombot! Közbeszólásom nem értékelték. Ezután csak az ügyvédünkkel tárgyaltak. Februárban a Mariana és az én fizetésem lekötését feloldották, mert a hitel visszafizetésében kötött szerződésben nemcsak formai hibák voltak. Így csak tőlünk, eddig visszanyertek háromezer kétszáz lejt. Szegény Enikő, nem tartott velünk, neki ment tovább a letiltás. Ha visszavonjuk a keresetet, akkor részletekben visszafizeti a letartásokat – kaptuk ígéret gyanánt. De hihetünk még ennek a nőszemélynek? (2012. február)

Mintha évforduló lenne, megint hívnak a rendőrségre, s kezdődik elölről. Ténymegállapítás csak. Feltételezéseknek helye nincs. Mikor kérdeztük mi értelme van, hiszen nem keresték meg a tettest, azt mondták, ez a dolguk. Mire jutottak? Majd a törvényszék. Az pedig nem törődött velünk első perctől fogva. De ne azt mondják, de azt mondják, stb. (2012. június)

Megállapítom, hogy a törvényszék összemossa a mi sérelmeinket, és a sérelmek előidézői okfejtését, és azt nyomoztatja a rendőrséggel, hogy mi zaklatjuk a végrehajtót, holott az hiányos és hamis papírok tanúsága által ő, ki más, rendelte el a fizetés letartását. Megállapítom, hogy a rendőrség és a törvényszék kikerüli Józsi Matild előállítását, hogy a kölcsönben szereplő papírok előállítását és aláírásait tisztázza. Megállapítom, hogy a rendőrség kikerüli Józsi Matild kihallgatását, mert azon kiderülne, hogy ki tanította őt, tagviszony nélküli kölcsönök felvételére, illetve a visszafizetést teljesen a kezesekre hagyatkozva, semmilyen vagyontárgy ajánlása nélkül. Hány kierőszakolást vezetett le ugyanez a végrehajtó? Józsi Matild kölcsöneire meghívott kezesek közül kit bírt fizetésre más végrehajtó? Egy fél éve múlt, várjuk a törvényszék szavát. (2012. december)

Nagyon értelmes törvényszéki végzést kaptam: A fenti szinte kérdésként megfogalmazott megállapításaimra választ ugyan nem kaptam, de szerepelnek nagy vonalakban. Még A HAMIS SZERZŐDÉS SZÁMA IS MEG VAN BENNE, S AZ OLT CAR IS, AMIRE ÉN CSAK MAGYARÁZATKÉNT HIVATKOZTAM. A mi megkeresésünkről alig emlékezik, illetve kikerüli. A törvényszék levakart magáról. (2013. június)

Szeretek a rendőrségre járni, szívélyesen elbeszélgetnek az emberrel valamilyen esetről, aztán mondják, hogy azt írjam le. Minden író, alkotó és adatfeldolgozó rendelkezik a készítménye fölött egy utolsó simítás lehetőségével. Amit írtam, aztán mit – tudom – én ki olvassa, mit ért belőle. Most, hogy tudok az írásszakértőről is, teljesen megváltozott a véleményem. Enikő talán túl sokat fizetett. Eljárás kezdeményezését célozza, bele akar minket is vonni. Most már a nevem leírásánál is fel vagyok háborodva. Mariananak és nekem háromezer kétszáz lejünkkel tartózik, amit egyelőre kiemelt a zsebünkből. Ezt zsebmetszésnek nevezik, jobb helyeken. (2014. január)

Többet nem akarok erről az ügyről semmit sem hallani. Minden jótékonyság és nehéz helyzetben levők támogatásáról, e pillanatban lemondtam. Ezekben a napokban a líceumi beiratkozás gépi változatán dolgoztam, többször délután is. Az iskolai friss hírek között láttam, hogy az érettségi vizsgán két vizsgabiztost és egy tanfelügyelőt tartóztattak le, a diákok támogatása miatt. Lehet, hogy pénzért tették. Ezen a délután (ebédelni otthon voltam), kétszer keresett két rendőr, este aztán meg is találtak. Másnap menjek kihallgatásra. Reggel bizalmasan érdeklődött egyik szomszédom, talán érettségi dolgában van bajom. Mondtam, nem, az én bajom éretlenségi dologgal kapcsolatos, valakinek kezességet vállaltam, s engem nyomoznak, holott ő nem fizetett. A legudvariasabb rendőrségi felkérés dacára, ez a dolog többet nem érdekel, a megállapításaim pedig fenntartom. Engem csaptak volna be, engem nyomoznak. Akik a tettesek, azok köszönik, jól vannak, talán éppen egy újabb személyt zsebelnek ki. És meg lesznek sértődve, ha erről a beszámolóról értesülnek. (2014. július)