Orbán Balázs szerint a hagyomány tud egy remeteszegi kápolnáról, amelynek nevét őrzi a városrész a Maroson túl.
A legújabb időkig csak kevés katolikus lakott ebben a városrészben. Csak az 1980-as évek végén kezdtek itt is tömbházakat építeni.
Marosszék falvaiból, a
Nyárád mentéről, de Székelyföldről is egyre több katolikus család
költözött az Egyesülés (Unirii) negyednek is nevezett
környékre. Ez tette indokolttá egy ottani misézőhely kialakítását.
Ház vásárlása nem volt akkoriban kockázat nélküli, mert a Ceausescu – rezsim politikája
miatt nem lehetett tudni, mi kerül lebontásra. A lakónegyed külső határán
látszott kevésbé kockázatosnak a vásár, s ott a Kerektó utca 2 sz. alatti lakást
*) megvásárolta az egyház. A közfalak eltávolítása után ez lett a katolikus
hívek gyülekezési helye. A belvárosi plébánia beosztott papjai és remeteszegi
önfeláldozó családok szervező munkájának köszönhetően, megkezdték a
hitoktatást – várva a misézési engedélyt és a vásár jóváhagyását, – majd a
változás után 1991-ben a misézést is.
Plébániai jellegéhez az állami jóváhagyást már 1990-ben megadták, de önálló plébánost csak 1995-ben kapott a közösség Ferencz István személyében. A plébániához 550 katolikus hívő tartozik, de ez a plébánia látja el a mezőségi szórvány 21 településén élő híveit is.
A templomépítésének gondolata már első pillanattól felmerült és megkezdődtek az előkészületek is.
2002-ben az új plébános Szénégető István. Ő folytatja elődje és a plébánia megkezdett templomépítési tevékenységét. A templom építése jelenleg is folyik.
*) A katolikus hívek gyülekezési helyéhez lenne egy kicsinyke és szerény kiegészítésem. A sors különös ösvényeinek tekergése mentén, én ebben a házban láttam meg a napvilágot. Éppen a lebontástól való menekítés érdekében juttattuk mentő és óvó kézbe. Nagyon reméltük, hogy közvetlenebb környezetében építenek sürgősen egy templomot. A választás a Földműves (néhai Székelyfalvi) útra esett.