„A világnak olyan
szögletin élünk
ahol csak holtunkban
adják ki a bérünk”
A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum
főépületének I. emeletén a 32.termet matematika szakteremnek kívántuk
fenntartani. Berendezése és ellátása folyamatban levőnek ígérkezett. A
terem hangulatának és céljának megfelelő díszítés kialakítása
kezdettől fogva dédelgetett álmunk. A hely minél teljesebb kihasználása
érdekében először Inczeffi Józseffel, célszerűségből fakadó,
több méreti és gondolati vita után közös ötleteinkből, később Veress
Károllyal, a ma már kész falfestmények alapjait képező vázlatok születtek.
Nagyon lassú folyamatnak tűnt. Az igazgatók, akik ekkor szintén matematika
tanárok, alig kívántak valami változtatást. Kudelász Bardóczy Magda, az iskola
képzőművész tanára a harsányabbnak tervezett színek tompítását
ajánlotta, formai csiszoló észrevételeit is megfogadtuk. Mások nem szóltak az
örült tervhez. A faliképek tervei a végső alakig 21 nap alatt készültek
el.
A képsorozat nem egységes
felfogású, sem ábrázolásmódjában, sem művészi igényeiben, amennyiben
ilyesmikkel rendelkezne, sokkal inkább alárendelt a közlés céljának. Talán
ezért sem vállalkoznánk műfajának körülhatárolására, de ez csak az egyik
kinyilatkoztatott ok. A zsúfoltság elkerüléséért számos lényeges dolgot kellett
elhagynunk, ezzel a folyamatos történeti és a teljes tudományos kép iránti
igénytelenség vádjaival is szembe állítottak. Arra is gondolnunk kellett, hogy
nézőinket érő hatások megfelelő adagolása úgy összpontosuljon,
amivel elmondhatjuk: » A matematika, az emberi agy szüleménye, amely az
embernek, az ember dolgairól, az emberért van.«- minden más belemagyarázás
gondolata távol áll tőlem. Az előkészületeknél alig, a teljes
elvégzésig már sokkal többen járultak hozzá a munka sikeréhez, ha csupán csak
biztatással vagy untatással is.
A teremfalának gipszelt alapú
előkészítése négy munkanapig tartott. Az iskola mesterének keze munkája és
felügyelete alatt történt. A vázlatok kinagyítása, falra vetítése mintegy száz
órát emésztett fel, előrajzolása, az összes festési munkálat 1991 október
2-től, november 5-ig tartott. Az egyes napi munkával eltöltött órák száma
négytől tizenötig terjedt. Az anyagszükséglet tájékoztató megközelítéssel
mintegy 30kg gipsz, 10kg alapozó festék, 11kg temperafesték és 6kg
sűrített ragasztó.
Megfelelő oltalom és
iparkodás mellett a terem nevezett képsora sok éven át fennmaradhatna, amelyhez
a tanulók és a tanárok közös munkálkodása szükséges. Ezekben a napokban sokszor
jutott eszembe néhai mesterem szava: » A minden és a semmi között alig van
különbözőség.«- úgy érzem, manapság is elég általános érvényű.
Felkészültem a bírálatok és az észrevételek fogadására, változtatni már nem
lehet: ez a képsor egyetlen szerves egység. Az is marad, minden bomlasztó vagy
beárnyékoló szándék ellenére (a felelőtlen rongálók nem mindig kapnak
megrovást, vagy ködös agyú önkények lekerítenek a teremből).
Hadd nézzük a látnivalót:
I. Az első kép többek
érdeklődésére számot tartó matematikai modell egy belső részlete.
Geometriai megközelítésben az affin-tér projektív geometriai vázlata.
Számelméleti vizsgálódásoknál csúcsaiban a 2n hatványokat számlálja.
Topológiában a rétegek és rétegződések számát közelíti sajátosan.
Fizikusoknak vektortér-vázlatot nyújt. Kémikusoknak a kristályszerkezetek
vizsgálatához ad fogózkodót. Biológusoknak a kötések sajátos megnyilvánulását
láthatják benne. A geológusok és csillagászok az anyagi szerveződések és a
bolygótestek szabványosítható elhelyezkedésére lelhetnek fel benne egy
lehetséges modellt. Ezen túllépve a filozófusok és a társadalomtudósoknak sem
érdektelen, mert egy paradigma vázlat lehet a kapcsolattanra. Belemagyarázások
mellőzésével örvendünk, hogy a választott vázlatunk a matematikákhoz
értő munkaközösség egyhangú tetszését vívta ki és iskolapéldáinkban kéznél
lesz. A kép méretét a szabadon álló falrész adta, a modell részeinek egymás
közti aránya szabadfogású. A szükség és a fal szabta vonatkozásokban
változtattam rajta, annyiban különbözik az itt közreadottaktól.
II. A következő 12 kép, a
matematika történetéből eléggé önkényesen kiragadott 12 szakasz vagy
pillanat, ugyanis mellőz néhány olyan momentumot is, amelyre illenék és
illik nem kis büszkeséggel gondolni. Fenntartottam és hangsúlyozom, azokat a
példákat ragadtuk meg, amelyeket iskolapéldáinkban az emberközeli matematika
fogózkodóinak használhatjuk. A képsor nem időrendi sorrendet követ, hanem
egy képzelt föld körüli utazást sugall. Állomások, melyeken átsuhanunk,
mutatják ugyan hollétünket, de homályban marad egy halom dolog, ha meg nem
állunk. Ha meg legalább rövid időre ki is szállunk, akkor igen fontos
dolog nyomába eredhetünk. Legyen itt egy igen vázlatos megállósor: Kína-
Szíria- Perzsia- Egyiptom- Hellász- Róma- Mórok Földje - Németalföld- Franciák
Országa- Angolok Birodalma- Amerikai Államok Egyesülete- Japán. A látogatás egy
szinte teljes földi körutazás. A vázlatosra sikerült szétnézés időtartama,
mintegy 6 ezer év. Ehhez illenék hozzáragasztani a felhasználást
megelőző, kikísérletezés idejét. Semmi nagyot nem mondok, ha a néhai
slágert idézem: Tízezer lépésre ott vagy. . .
A képeket az ablakokkal és a
sötét táblával szembeni falakra terveztem. Az ablakkal szemben a megvilágítás
előnyösebb, a táblával szemben pedig épp fényelnyelésre várta. Az egyes
képek sejtetett mérete 1m×1,5m-esek, egymás között keretekkel
elválaszthatatlanok, mint ahogyan a fejlődés állomásai sem választhatók el
egymástól. Számos olyan forrás létezhet és létezik, amely nem így tulajdonítja
a bizonyos népek tudománya ismeretanyagát, mint ez a képsor. Mégis az említett
eredmények sora tovább bővíthető és szép önképző kutatásokra
serkenthet, ha van kivel. Ma már bizonyos, hogy nem minden botanikai felfedezés
vagy eredmény Micsurin nevéhez tartozik. Az is tiszta sor, hogy Darwin az
állatvilág jelentős szeletét ismerte ugyan, de a teljesség hiányában csak
az ismert szeletekről nyilatkozhatott. A többit írjuk az alkotó szabadság
számlájára.
1. A képsor első képe i.e.
IV.évezred Kínájából indul. Az indulást köszöntő alak azt is mutatja, hogy
ismerték a végtelen tizedes tört fogalmát, melyet helyértékes írásmódban is
megpróbáltak közölni. Tudtak eljárást a másodfokú egyenlet bizonyos megközelítő
megoldásaira. A számításaikban felmerült a pontos megoldás igénye. Logikai és
gyakorlatias feladványaik pontosságra és szabatosságra való törekvést sugallnak
(lásd a tavirózsák száma és nádszál hossza feladványaikat). A számítást és a
mérést, egymást kiegészítő és ellenőrző eljárásként alkalmazták.
A jelrendszerük sajátosságának bemutatására a China és Shanghay jeleit írtam
fel, bár ezek sem eléggé régi jelek. Ezeket tudtam fellelni.
2. Az asszírok és dravidák
i.e.III.évezredi közös kulturális bölcsőjére utalunk. Megállapítható, hogy
jelentékeny tapasztalattal rendelkeztek az 5–ös, illetve a 6-os számrendszerben
való számolással. Az asszírok által használt korongjel arra vonatkozik, hogy
korábban is tudtak a 60-as rendszerről, amit valószínű 5×12
csoportosításban kezeltek. A tizenkét edényes vízkerék is ezek a tájakról
indult műszaki történeti hódító utjára.(Az óra számlap beosztását
sugallni, vagy arra hivatkozni, természetellenesnek tartom, de az ötlet
jelenléte bizonyított). Sőt a 13 csomós kötelet is használták a derékszög
kitűzésére, (melynek tizenkét csomóközi szakasza a pythágorászi
számhármasok között jelentékeny). Az ó-toda szobrocska az ősműveltség
közös gyökereire kíván utalni. A képen néhány számjel is megtalálható. Ezek
akkoriban nagy elterjedtségnek örvendtek, könnyedén számoltak azokkal.
3. Máris a harmadik állomáson
vagyunk. Folytatva az utazást, az asszír birodalom alapjain felvirágzó perzsa
terjeszkedés elnyelte a palesztin királyságot, leverte a sumérokat, a
kaldeusokat, a második tengeri birodalmat, viszont ezek teljes kulturális
kincsét kinyitja a Földközi-tenger medencéje felé. A harcos fej az építészet
arányossági igényeire mutat. A felmutatott jelek a medencébe később
meghonosuló demotikus-fonetikus írásjelek térhódítására utalnak. Itt látható a
Salamon-gyűrűre való utalás, a 12 palesztin tartomány és az ékszerész
vésete között vont összefüggés állítólag a későbbi arab-számoknak nevezett
jeleket juttatja eszünkbe.
Az eddig felsorolt ismertetett
egység számos olyan eredményt mellőzött, amelyre kultúrtörténeti
büszkeséggel illene emlékezni, megtehetjük az alkalmazáskor. Egyik fő
szempontunk a zsúfoltság elkerülése volt. Nem szólhattunk az életmódhoz
kapcsolódó vadállatkultusz, hitkultúra számeredményeiről, a helyértékkel
rendelkező számok írása, több féle műveletvégzés, utasító jeleikkel
együtt, a szállítóeszköz kerék a kör 360, illetve 60 részre való felosztása,
olyan síkmértani feladatok megoldása, amelyekben tudományosan megalapozva
kiszámították a csonka kúp térfogatát. A babiloniak nem kevesebbet, a
köbgyökvonást is ismerték, de azt aztán egyáltalán nem érzékeltem
megfelelő képszerűségben. Voltak komoly csillagászati eredmények is,
értesülhetünk számos biológiai és kémiai ismeretek, matematikai
kötődéseiről a mágikus számokhoz és a mennyiséget jellemző
számokkal való kapcsolódásainak tanúi lehettünk A homályosnak mutatkozó
megfogalmazásokban, sok érdekes tudományoskodással és fogalomtársítással
találkozhatunk. Említeni való az 5-ös számrendszerben kiemelt varázslatos
számok a 6 és a 12, de a 6-os rendszerben előkelő helye van a 7 és 13
számoknak. Feltűnő, hogy az ezek körül keletkezett homály máig
fennmaradt. Nem egy közülük más tartalommal is telítődött.
4. Az erős és egységes
birodalom megteremtésének gondolata sok dinasztia sarját nem hagyta nyugton,
ennek ellenére említést érdemel, hogy ez az időszak értelmi fejlettsége
átsugárzott a Földközi tenger mellékére is. A negyedik kép időrendi
sorrendben a második helyre is léphetne, útvonal szerint itt is méltó helyen
fényeskedik. Az i.e.IV.évezredtől fejlődő hieroglif írásmóddal
és az emberi ábrázolás arányaival jeleskedik. A méretek között megkülönböztetik
a láb, lépés, könyök és hüvelyk nevezett méretű távolságokat. A
gúlák titka is méltó ábrázolási sugallatot nyer. A kép alapján a Nap a
háromszöggel van együtt, mint a hitkultúra is az aranymetszéssel járnak együtt.
A kezdetek demotikus jeleinek bemutatását tartottuk fontosnak. Nem maradt
helyünk a csillagászati, csatornaépítési ismeretek és a szögharmóniák
tükrözésére. Elmaradt a pontosan meghatározott, később pi-számnak nevezett
aegypto- 22/7 arányszám. Elmaradt a csillagászati év 365 és 1/4 napos indoklása
is. Más tudományok felől is egyre szűkösebben férünk: orvostudomány,
az Élet Háza, kő és téglaépítmények titkai, területrendezés szinte mai
felfogásban, dinamikus faragott kőszobrok színezése merev növényi
kivonatokkal, élet és csataképek, himnuszok és útleírások szép matematikai
ismereteket gyümölcsöztető megnyilvánulásai.
5. Az ibérek és a szkíták helyett
azért következnek a hellének, mert az egyetemes művelődéshez való
hozzájárulásuk súlyát hangsúlyozottabban érthetjük. Az 5.képen megjelenő
hellén alak rámutat a térképészet, a hajózás és a csillagászat eredményeire. Az
említett eredmények korszakalkotók az emberiség egyetemes történetében. A képen
felírt szám és írásjelek arra utalnak, hogy kétszer is helyet cseréltek az írás
és számjelek, később rátértek a soros, majd az oszlopos számírásra, majd
elértek a helyértékes számoláshoz. A számoknak több fordulóban is betű
szerepük is volt. Írott és festett díszítményeik megannyi közlemények voltak,
elvonatkoztatási képességük fokmérőjének is tekinthetjük. A hellének
gazdálkodtak talán a legjobban az összegyűjtött ismeretekkel. Sok
népcsoporttal szemben máig is törleszthetetlen előnyre tettek szert.
Ők gondoskodtak először intézményesen az ismeretek átadásáról és
tovább viteléről. Ezt a folyamatot a tényanyag mennyisége és minősége
szempontjából rendezésre szorulónak és pontosíthatónak tekintették. Így alakul
ki a bizonyítás igénye: geometriában (minden kijelentés tüzetes igazolása),
számítástechnikában (a rendkívül kis mennyiségek elve, az összemérhetetlen
távolságok gondolata), az időszámításban például az esztendő 365 és
5/19 napos hossza, a Föld középpontú világ, vagy az áttetsző „szférák”
ötlete, nem különben az orvostudományban a gyógyítás emberies megfogalmazása a
temperamentumok és a részek egysége, függvényében. A hellén bölcsek lényeges
hozzájárulásait igazolja a materialista szemlélet elsődleges szelvényeinek
megjelenése, ami később a társadalmi szerveződés átalakulásához
vezetett. Az ellenőrzésmentes jólét és bölcsesség társadalma
i.e.V.századig tartott. Mintegy beleegyezett önmaga pusztulásába. Még az
ékesszólás művészete sem menthette meg, az ismeretleneknek számító
italicusok kihívón döngettek a történelem kapuján.
6. A 6.kép a római birodalom
fennséges történelmi megnyilvánulását eléggé leegyszerűsítve jeleníti meg.
Az 1449-es szám felírásával, az ostromgép ábrázolásával, a mozaik díszítés
gyakorlati felhasználásával szemlélteti. Nem lepett meg az egyik kollegám,
amikor a harcos „bicskáján” szörnyülködött. A rómaiak nemcsak képsort, hanem
korszakot is zárnak. A birodalom népe, akkor még nem volt tisztában vele,
később viszont minden kiderült. Elfogadta, bírálta és később
átalakította a görög és a hódolt birodalmi szellemet, az örökséget feldolgozta
saját szellemiségének megfelelően. Átalakította ugyan, de nem fogadta be
teljesen, hanem állandó átalakításban és változásban tartotta, mintegy népetlen
és embertelen kultúra lett belőle.
Jelentős eredmény a jog és a filozófia nagymértékű
fejlődése. Az ismeretanyag állandó újra feldolgozása és a helyzethez való
mesterséges alkalmazása megbosszulta magát. Erényeik között említem a
világmindenség, örök és végtelen fogalmak értelmes tartalommal való feltöltését.
Az építészet és a képzőművészet számos, arányaiban, megmunkáltságában
és százados üzenetében nem vádolható, pillanatig sem felületes
szemléletűséggel. Először jelenik meg a statisztikai felmérés és
kimutatás, mint államháztartási mutató. A kereszténység megjelenése,
térhódítáasa és távlati győzelme nem szolgált a birodalom honos rendjének.
Okmányai és irodalmi értékű levelezései, üzenetei fennmaradtak, hidat
jelentenek egy letűnt korba. Nem feledhetjük, bevallhatón egy jól
működő hadigépezet korát jelzik.
7. A 7.képtől már nem
beszélhetünk részletekről, itt csak a felsorolt népi kultúrák egy-egy
megnyilvánuláson keresztül a nagy műhöz való viszonyulását tekintjük. Az
arab kultúra kifinomult ínyencségei közül a Tadzs Mahal épületegyüttesét választottam.
Szép példa a harmóniára, az ívek áthajlására, az építészeti aprólékos
finomkodások szemléltetésére. A képen az épület egyik fele látható, az
előtte levő tó tükrében nézhető tükörképével. A kísérő
felirat egy részlet a következő szövegből: „…az Úr kegyelmes
türelmével gazdag…”.
8. A 8.kép a németalföldi
tudomány hozzájárulása körül őgyeleg. Központi helyet a hatalomszerzés, a
fűszer beszerzésének és továbbadásának uralása, a piacok meghódítása és
megtartása jelentette. A nagy hajók építése és fenntartása állandó feladat. A
szükség most is kitermelte a saját emberét, könyvelési és ügyvivői
szakértők hada jó matematikai tapasztalatokkal és ismeretekkel
rendelkeznek, amit például topológiai és színezékkutatási ismeretekkel
egészítenek ki. A képen gót betűkkel indított szöveg: „…egy egyenes
vonal…” részlete áll.
9. Majd következzen
Franciaország. Talán ez a kép lett volna, amelyen a legtöbb történelmi utalást
kellett volna bezsúfolnom. Megközelítésemben arra összpontosítottam, hogy a
Blaise Pascal-féle számológépre emlékeztessek, a szögfüggvénytant, a
ballisztikát, a csillagászati ismereteket méltányoljam. Említésre méltónak
találtam a repülésben kifejtett módszeres és gyakorlatias hozzájárulás
feldolgozását. A francia társasági élet játékelméleti megfigyelései révén nem
elhanyagolandó matematikai ismereteket sarkított. A központosított nemzetállam
természettudományos szomjúságának és hatalomvágyának szentelt
legjelentősebb intézmény a Francia Akadémia. Amit itt nem ismertek, az nem
is létezett.
10. Itt Anglia pillanata
következne. A földrajzi, csillagászati és műszaki eredményeket a Nap és a
kőrengeteg vázlatán említem meg. George Stephenson alkotó életére való
hivatkozás, azt hiszem olyan emléket állít, amely valós életküzdelmet kísér a
hitetlenkedők és az akadékoskodók ellen. Az árnyképen John Nepernek
állítottam emléket. Itt a teljesebb körültekintés gondolata fel sem merült,
csak a sok fontos dologból a valóban fontosabbak kiemelése és lekerekítése volt
a felelősség feladata. A britek gyakorlatias életszemléletének és
szűkös forrásainak együttes hatására számtalan műszaki megoldás
végére kellett járniuk, ami szüntelen fejlesztette a matematikai hátterüket és
jelentékeny logikai feladatok elé állította a gondolkodókat.
11. Az amerikai kép elég, ha a
számítógépre és az űrkutatásra szorítkozik. Ha a korábbi felsorolásból
kipergett Bolyai Jánosok előtt való tisztelgés, most erre a sorsra jutnak
Otto von Braunék és Neumann János-Johnok is. Századunk már a kollektív
tudományos apparátus felhasználója, az egyéni teljesítmények
összehasonlíthatatlanul végesebbek. A szakterületek is egyre újabb
átdarabolásban részesülnek. A holdra lépés sem akkora szenzáció, valami újabbra
várunk.
12. A felsorolásban (nem a
valóságban) utolsó képen Japánba utazunk. Megcsodáljuk a vasúti csodát,
megszületéséhez több száz kilogramm papírt használtak s ma naponta, szinte
egész Japán lakosságát megmozgatja. A városi forgalomban 80km/h, de városközi
szállításban 240km/h-es sebesség kifejtésére képes. A mikroelektronika terén is
erős a japánok jelenléte, a képen egy félvezető alapú, bipoláris
integrált áramkört és egy toktalan chippet vázoltam. Ma nagy szenzációk, holnap
talán legyintünk nevük hallatára. Egyetlen esetben sem utaltunk heraldikákra. A
képen Japán címere az egyetlen, ami sajátos utalás a kör 16, illetve 32 részre
való osztására (nem kétséges, milyen sajátságos értékekre illenék gondolnunk).
A képen három írásjel révén olvasható a gondolat kifejezés. Fenn
a sarokban a jel…
Csak azért mert ez az utazás
senki számára nem véges.
A világkörüli út befejezése
előtt megemlítem, hogy a képek síkja fölött egy műveletsor kéklik:
1+2+3+4=10: Ez az üzenet sajátosan hívja fel figyelmünket a számrendszerünk és
számlálástechnikánk alapjaira: egy az egység minden kivételezett tulajdonságával
egyetemben, kettő a párja (ami oszthatatlan), három az első
oszthatatlan és páratlan, négy az első teljes négyzet szám, ezek együtt
tizet érnek. Egyszerű úgy-e?
Jaj, mennyit mondok… Váradi József