(3.füzet) MitTudLyúkomOK
(-mit-itt-tudom-tudok-DOK-komok-tudjuk-tyúkom-mit tudomok-ko-OK-lyúk-mit tudjukok-lyukomok-lyukok-vissza, pedig szinte KOLdu(l)Tt)
*... ez a valami belső alakjára nézve, tisztára, mintha üregesnek mutatkozna, de semmi bizonyítékom erre a mondókára, talán éppen burokban lenne, innen nézvést a színe legkönnyebben feketének vélhető, ám ki kell kecmeregnem belőle, hogy hitelesebb képet alkothassak róla,…végül érthetetlen, mire kiléptem, bennebb voltam tulajdonképp? ...
A TARTALOM teljes kivonata:
4 Műfaja a baja gemma 201.
5 Prímeiro lote de Graffiti gemma 202.
6 Börzém gemma 204.
8 Vtárojé grafityiszká gemma 206.
8 Személyi nélkül a világban gemma 207.
9 Embertartók gemma 208.
10 Nem dicsekvés, pártálom gemma 211.
10 A verebek gemma 212.
Hittanóra 1 gemma 214.
11 Tanulmány gemma 216.
11 FIGARO gemma 217.
11 Gólyanénik gemma 218.
12 Napsugaram gemma 224.
3 Tetras Graffity mos gemma 226.
13 Mózes postája gemma 227.
a lila levél gemma 228.
Kormányzók gemma 229.
14 Na, végre gemma 230.
Itt van a titok gemma 232.
Bohócok gemma 234.
Látni a szemedtől nem lehet gemma 235.
Neveletlen gemma 237.
Lecke I gemma 238.
Peti volumen Grafiti gemma 239.
a piros levél gemma 240.
egy piros levél gemma 241.
szabad vers gemma 243.
Katonababa gemma 244.
Még mindig az idő izgat gemma 246.
A vérpróba gemma 247.
nyelvelek gemma 248.
A VERS gemma 249.
Sechsten Wandaufschriften in das B-Haltestegemma 250.
A vérebek gemma 251.
Művészi hirdetés gemma 252.
Interjú gemma 253.
Romló kilátások gemma 254.
AL SAPKALE GRAF FITILE gemma 255.
25 Javak gemma? ( '56.)
26 Nyolcas (gra)fityiszek a parkírozóban gemma 258.
emlék gemma 259.
27 Az egyik idő gemma 260.
28 Naua skribe sur la muros gemma 261.
29 A lépróba gemma 262.
Szétnézőben gemma 263.
29 Ezt vedd meg gemma 264.
30 Harmadik, de nem utolsó gemma 265.
30 Add fel magad gemma 266.
30 VeseMIK gemma 267.
30 EgyeteMIK gemma 268.
31 EseteMIK gemma 269.
32 MennyeMIK gemma 270.
32 VallóMIK gemma 271.
32 EmbereMIK gemma 272.
Emlékezetes kalandozás a koordinátáknál I. gemma 273.
Van egy titkos ernyőm gemma 274.
33 Válogatott bölcselkedések gemma 275.
33 ÉrtemMIK gemma 276.
33 SzegénMIK gemma 277.
34 PolitiMIK gemma 278.
34 CukoroMIK gemma 279.
35 SportiMIK gemma 280.
35 MajoMIK gemma 281.
36 HogyisMIK gemma 282.
36 A jussföld elpárolgott gemma 283.
37 Egészséges lakók gemma 285.
38 dZimte Wanddekalogie in dAborten gemma 290.
Tanítani gemma 295.
Emlékezetes kalandozás a koordinátáknálII. gemma 296.
A mi utcáink gemma 297.
Műfaja a baja gemma 201.
Be kell látnom, szomorú kilátásra ítélt álom. Nem valószínű, hogy a közeli jövő valamit is tehetne érdekében. Egyébiránt nincs és nem lehet kifogás ellene. Az írás formailag és tartalmilag megfelel. Állást foglal. Véleményt alakít. Helyzetvállalásra buzdít. Betart szokott és szokatlan elvárásokat. Megfelel a konzervatív és modernkedő ítészek rigolyáinak. Terjedelme sem meglepő. Egy mondatnál csak annyival hosszabb, hogy meg ne und, ha fordítanod kell. Egyetlen kifogás, amit felhozhatok, a műfaja. Azzal van a baja. Mert emiatt nem jelenhet meg. Nem kerül az olvasó elé. Mert nincs az a kiadó, aki felvállalja, az a nyomdász, aki feldolgozza, az a könyves, aki eladja, az a kritikus, aki jót merne róla mondani. Minek is gyűjteném meg valaki baját?
Hiába vár a szomjas olvasó, nem oltja szomját semmi. Mert ez a műfaj-hibásírás nem kel útra. Marad a fiókomban. Annak írtam. Annak való. Az maradjon. Fiókirodalom.
Soha nem hiszi senki, hogy ilyen is lenne. Pedig irdatlan idők óta rejtőzködik, ami igaz. Nem merik vállalni. Inkább eltanácsolják. Nem osztoznak a kétessé lett dicsősségben. De a meglévő félelmeiket sem óhajtják fokozni.
Honnan tudom ezeket? A kaszten fedeléről, nagyapám noteszeiből, a családi biblia fedeléről, a szomszédok és rokonok mesélgetéseiből.
Ki állna elő? Miért? Öncélú nem maradhat. Akit érdekel, ide gyűljön.
Az ilyen műfajjal óvatosan bánj. Rejtegesd. Ne azonosulj vele. Miatta senki sem lesz hajlandó azonosulni veled. Talán melléd állóra sem lelsz. Így megy ez már mióta.
Aki meghallgat, az a műfajával is egyezményt köt. Legelőre telepedett városrész mesés története a kezdetektől napjainkig. Történései, ez az.
(1975)
Prímeiro lote de Graffiti gemma 202.
-BUDIFALRA hányások:
*
Nincs finom macskaszar
(1966)
*
Ami mozog, többnyire fogyasztásra alkalmatlan.
(1965)
Ami nem mozog, néha fogyasztásra bekapható.
(1989)
*
Ne rászd mere szédül
(1994)
*
liftajtón:
BENN*FINN*GTUNN*K (1981)
BESZARTAM (1990)
***hátasztán
***megint
***máris
MEDDIG FIRKÁLTOK MÉG IDE? (1991)
mindig valami előbb van
beh nagy marha vagy
inkább ELŐL
TE hüje
(1971)
A részekség atól füg ki nézi el
ÍGY ÉRDEKESEBB A VILÁG
(1988)
A polóm hátára: LASSÍTOTTAM?
A polóm elejére: EZ MINDEN
vagy NEM TÜKÖRKÉP
vagy NAHÁT
VAGY TEHÁT (váltakozva is lehet)
ÍGY VAN (1999)
EZ EGY SEMMI KICSIKE VÁROS
siess haza addig várok
Ejsze BÁKÓ világváros?
(1990)
A sárga földig ittad magad, faszi.
SZÜLINAPOM VOLT, TE BUNKÓ.
Jövőkor más kifogást keress!
Aludj otthon,
az ágyadon,
vagy a holdon,
de soha ne a nődön
vagy ne a szülőföldön.
(1997)
SENKIT NEM MARTATOK MEG
SENKIT NEM HAJTOTTATOK EL
EZ A HIBÁTOK, VISELJÉTEK
VAGY NEKTEK SE TETSZIK
KEZDJETEK NEKI
HAJTSATOK ÉS MARJATOK
FELESLEGESEN VÁRTOK
Volt lehetőségetek,
ELMENEKÜLTETEK
(1992)
*
TESEGFEJ
nem
EZSEGGHELY
(1993)
*
előtted a jövő
ELLŐTTED A JŐVŐD
(1993)
*
-TÖMBHÁZ OLDALÁRA hiába:
*
Eddig jöttél
Megértettél?
(1970)
*
TUBI, ha éhezem
NOTUBI, megettem
(1979)
*
Ezért MA is odavagyok
(1985)
*
Börzém gemma 204.
Amennyiben
2000 -be térve csak egyetlen rendszerszámítógép nem fagy le,
SOHA
nem lesz vége a világnak. Értem, érted, értünk.
Vagy amit nem értesz, hogy ne szólj végre bolsi módon. Mindenbe bele. Kérdezetlen.
Ez egyáltalán nem sokoldalúság dolga.
(1998)
( pro PONTOS INFO éRT ) gemma 205.
Az érdekeltek tudomására hozom,
hogy minden félretájékoztatás ellenére,
a XX. század 2000. december 31-én
éjfélkor ér véget az eddig szokott módon
és nyomban kezdődik a III. évezred,
a XXI. század, és az összes többi
időszámítási alegység.
(1999. december 31-én éjfélkor, csak borzalmas zavar és sötét lesz, az amúgy sem világos fejekben, az új századra mindenesetre várni kell, ha mégannyira sem tetszene). Mindettől független csakis akkor következhet be és semmivel sem azelőtt. Sehol.
(1999)
Vtárojé grafityiszká gemma 206.
bejegyzések az OSZINK-KÉMELŐ FÜZETÉBE:
Az osztály hatalmás tanulóját kijavító-vizsgálatra utalták. Imre
A dolog annyiban igazolható, hogy kifelé nagyobb lelkesedéssel haladtunk, mint a lejtőn visszafelé. Áron
Nem megértem, hogy miért kaptam ledicséretet. Izabella
Nem vagyok rossz, esetleg aki annak tart, tudja is. Mi a rossz? Katalin
Az emberek kegyetlenek, sietve ítélkeznek. A gyermekek még veszedelmesebbek, ítélet híján is kegyetlenkednek, Melinda
Nem kellett engem szidni, ha úgyis szégyenlem a dolgot. Kinga
Az igazgatónak, mint nevéből is kilátszik, neki igaza van. István
Öreglány. Esküszöm, nem tévedek. A tanárnő elfelejtette, hogy milyen volt kisebb korában. Kislány. Egyszerűen. Eszter
Szerintem a tanár az oka, hogy nem tudunk figyelni. Állandóan újabb kérdésekkel tereli el a figyelmünket, amikor még az előbbit meg se értettük. Irén
Mi nem lógtunk. Dolgunk volt, azután láttunk. Csaba
Tolvajt kiáltani, vagy megfogni, nem egy. Ráfogni más. Tünde
A diszkó említett fajtáját én sem részesíteném előnybe, ha más szórakozások is lennének. Izabella
A vallatás nekem nem segítség. Nem jut a kérdésről semmi eszembe. Zsolt
Attól gondosan megóvtak, hogy lehetséges igazunkról biztosítsanak. Judit
Mikor lesz már nyugalom, ha a tettért és a nem tettért is ugyanúgy kell felelni? Ez egy iskolai agyrém. Agyonlép. Tünde
A buli hatalmas sikernek örvendett. Mégis: A bámész meghívottakat ne a bulira ütemezzük. Ildikó
Osztálybíróság elé hívjuk az oszit is. Tekintettel, hogy ő ötölte ki a szervesen tervezett felelősségre vonás dolgát. Szende
A verés utálatot gerjeszt, mégis a verő kezét néha meg kell nyalnod. Kinga
Az osztályban tizennégy tanulónak van kilences fölötti átlaga. Ez mégsem a tanárok gerjesztette csodák-csodája. Péter
Senki nem hibás a tanulók közül, a tanárok pedig mind hibáztak, az oszi kivételével, aki legalább meghallgatott. Tas
Nem érdekelhetnek a férfiak. Gyöngyvér
Én édesapámat választottam példaképül, mire ő elvállott tőlünk. Csongor
Én nem köptem se aranyat, se egyebet. Én köpök mindenre. Zoltán
Hát nem találod viccesnek? Hol itt a lényeg? Ezért kár volt a füzet tartalma után érdeklődni. Leskődni (Meg). Lopni (El).
(1994-1997)
Személyi nélkül a világban gemma 207.
A beolvasztás nyíltan minisztertanácsi határozattal folytatódott 1967 – ben. Azokban a helységekben, ahol a lakosság nem tudta a kötelező sarzsi mellett fenntartani magát, zárt várossá nyilvánították. Így kötelezővé vált, ellenőrzött formában persze, a tervfeladatok maradéktalan teljesítése. A tervet nem mulaszthatta el senki. Ennek ellenére, a létszám, főleg a fiatalokat illetően állandóan alakult s az ifjúsági szervek jelentették, hogy egyes városok zártsága ellenére, öregednek. Nosza, ugrott a hű gondolkodású aktivista sereg. Hozzunk faluról, friss munkaerőt és vele a családja, kész kincsnek. Vele fiatal és öreg, vagy a gyermeke. Aki már elment a városból, azután nem mehetünk. A személyi igazolványát az első időszaki cserekor már a távoli helységben váltotta, marosvásárhelyi illetősége ezzel teljesen megszűnt. Szinte semmi úton nem jöhet vissza.
Pokolian emlékeztetett arra az akcióra, amikor 1949 – ben újra és utoljára felülvizsgálták, mindenki allampolgárságát. Mindenféle bizonylatot be lehetett szerezni, az akkor még frissnek számító köztársasági címerrel víznyomtatott igazolvány formájában.
Nem hiszem. csodának tartja valaki, ha azt mondom, a környéken kezdtek felhagyott telkeket és elhagyott házakat venni. Kik a vásárlók? Nem fogod elhinni. A Mezőségről, Moldvából és más helyekről, szinte mind román ajkúak. Tiszta frissen kiállított marosvásárhelyi személyi igazolvánnyal. Zárt városban ez nem valami könnyű dolog. Mégis volt, akinek sikerült. Hihetetlen milyen sok embernek. Csak a város iparosi gerincének nem segített, mert ezek az emberek nem ipari hagyományokkal rendelkező környezetből érkeztek. Hogy mennyire komoly szándékkal tanulták meg mesterségüket? Hát én erről sokat nem tudol mondani.
(1975)
Embertartók gemma 208.
Teljesen megváltozik az állat, vele az ember is. Átlényegülnek, egyik a másikba. Melyik az erősebb, az győz. Kutyaember vagy emberkutya lesz belőle. Én, ha ember volnék, a házban vagy a szobában kutyát nem tartanék. De mivel kutya vagyok, embert sem tartanék a háznyi ólamba. Itt van a közös lakásból származó bajok gyökere.
Egyik fő baj, hogy az ember szinte kisajátítja a fürdőt. A kád s a kagyló annyira kedvence, hogy eb legyen a talpán, aki hozzáférne. Mindegyre lespriccolja azok peremét. A másik baj az ember hajával van. Olyan gyenge és vékony szálú, beleesik a levesbe. Ott a vízbe, s ami úszó nem iható. Tele vele a szőnyeg, beleakad az állat körme. Akkor mivel vegye ki közüle. Megtelik a nyelve vele. Ez már sok, hogy elegem legyen. Egész napra. Megjátszom magam, tűntetek mintha nem idegesítenének. Még egy baj, hogy az ágyon éppen akkor kíván elnyúlni, amikor én magam nyugton szeretnék lenni. Aztán ki nem állhatom, amikor a ház asszonya s a gazdámmal arról vecsernyéznek, hogy minek a kutya a háznál. A szukák általában az idegeimen utazgatnak. Csak arra jók, amire a Mindenható megálmodta őket. Vicsoroghatok, többre úgyse futja az agyukból. Mintha nem ők lennének az én házamba, én volnék a kegyelmük áldozata. Ráadásul egy békés, méretemhez való lengőajtócska mindennél többet érne. Aztán a házból egyre nehezebb a kijárás, mindegyre téma, hogy kinél legyen kulcs. Persze engem meg sem kérdeznének. Tudnék vigyázni a zár nélküli ajtóra, csak éppen találják ki. Minden amellett szól, hogy én négy év alatt sem vesztettem el annyi kulcsot, mint ők egy hónap alatt. A pontosság kedvéért, én lelem meg a környék minden kulcsát. Utóbb is én találtam meg az általuk elhagyott összes kulcsokat. Egyszóval, többek között még erre sem képesek.
Nem, szóval semmi szín alatt nem tartanék embert az ólamban. Ez az okvetetlen puszipajtáskodás kezdett az idegeimre menni. Ráadásul megfigyeltem, hogy a tavaszon csak kettő családtagot oltottak be, engem pedig a tél óta négyszer. Hol van itt igazság? Vagy éppen több veszélyt rejtenének számunkra? Mert tőlünk kutyabajuk sem lesz. Ki látott engem, náthásan vagy kalucsniban? Ennek ellenére rám többet mutatnak, mint maguk dolgát látnák. Persze ehhez sokkal több értelem szükséges, mint a lehető feltételezett. Csak a tömbházlakókra érvényes. Amit az ember értelmi képességeiről feltételezek, az magánügy. Nem tükrözi a kutyaközösség véleményét. Az udvari kutyákról nem is beszélve.
(2000)
Nem dicsekvés, pártálom gemma 211.
Dicsekvésre semmi okot nem szolgáltat, hogy a legváltozatosabb hírforrások közvetítették, Romániában az ezredfordulóra el kell érnünk, hogy minden létező száz civil lakósra 7, azaz hét, személyi számítógép egység, teljes felszereltségben jusson. Büntetőjogi felelősségem teljes tudatában és épeszem igazolható birtoklásával jelenthetem, tömbházunk lépcsőháza messze lemarad ettől a viszony-adattól. Az itt lakók, száznégy ember közül kettő rendelkezik egy-egy személyi számítógéppel. A szomszéd lépcsőn senkinek sincs. Ettől rossz a tájékoztatás prognózis-száma. Mert félretájékoztat. Ködösít. A szokványosság pedig nem ritkul. Ilyen kegyes hazugságokkal az embereket meg is bírják hatni. Hogy potyogjon a könnye tőle.
De bánatában. De fájdalmában. Hogy mi végre, jött itt a világra?
A közhivatali és vállalati számítógépegységeket sem lehet a fenti statisztikában érvényesíteni.
(1999)
A verebek gemma 212.
A verebek olyan ugrálós lények.
A verebek kis barnás növendékek.
A verebek madarak.
A verebek két lábon ugrálnak vagy repülnek. Nem pihennek
a verebek.
A verebek lehet nem raknak fészket, mert Bandi nem tudja, de tudná az biztos, ha raknának.
A verebek itt vannak télen-nyáron. Nem vándorolnak
A verebek.
A verebek nem énekesek, de nagyon zajos lények.
A verebek, ha valamit lelnek nagy csivitelést vernek, oda hívják a többieket.
A verebek tolla nyáron és télen megsötétedik.
A verebek nyáron porfürdőt vesznek. Ettől szürkék lesznek a nyári
verebek. Télen nem fáznak
a verebek. Olyan kicsik, hogy a hideg nem éri át
a verebeket.
A verebek szemtelenebbek a piaci légynél.
A verebeket elhajthatod, de csirke elől a szemet úgyis ellopják.
A verebeket a kutya el akarja kapni, mint a macskákat. Ez a macskákkal többször sikerülhet, mint
a verebekkel.
A verebekre emiatt minden kutya jobban haragszik. Még nagyapám is haragszik
a verebekre. Azt mondja,
a verebek népe jámbor fajta, könnyen becsapható. Azt is szokta mondani, hogy
a veréb nem madár. Ezen még
a veréb is elcsodálkozik. Sok az ellenségük
a verebeknek.
A verebek ezért kevesen maradnak.
A verebek évente kétszer is költenek. Az eresz sarkában húzódnak meg ilyenkor
a verebek.
A verebek mindenhová együtt mennek.
A verebek együtt mennek a mezőre, a piacra s a szemétre.
A verebek gondolnak csak egymásra.
A verebek ezért jó kollektivisták.
(1962) P.S.: Ez egy fogalmazási versenyen, nyertes írásom. M.P.
Hittanóra 1 gemma 214
Azt mondják a felnőttek, hogy első templomban tett látogatásom nagyon biztató volt. Csendben voltam szinte a végéig. Akkor valamiért a pap felemelte a hangját, amiből azt az üzenetet olvastam ki, hogy nekünk ki kell mennünk. Így a bukaresti római katolikus plébánia templomban tett látogatásom kis híján öt perccel hamarabb végződhetett volna. Édesanyám magához ölelt, s lecsendesültem az egész erdélyi ácsoló közösség örömére. Mindenki abban nyugodott meg, hogy türelem dolgában még sokra vihetem. Sokan gratuláltak édesanyámnak. Megérdemelhette.
Ügyes gyerek voltam, hogy nem vették észre, amint még nem bírom a keresztséget, mert ez nem is volt felírva a homlokomra. Mégis tudtam viselkedni.
(2001 után)
Tanulmány gemma 216.
Pedig az óra-idő számlálóként ezzel van a legkevesebb törődés. Köztudott, senki nem hiszi, hogy a számítógépek háza táján a dolgunk elvégeztük. Biztosan közbe kell lépnünk, mint annyi máskor, be kell telepítenünk néhány fontos utasítást. Megmondjuk, azt ami nem engedi az 1900-t a 2000-el, de még a 2100-al sem összetéveszteni. A gép fogja érteni. Nem ember. Bizonyosan, ez sem, de más sem robban fel vagy repül szerte anyagi érdekeltség híján.
Amíg higgadásra buzdító levelem-megpróbáltam elhelyezni, április huszadika után a Bajor Statisztikai és Mérésügyi Hivatal a kérdést rendezettnek tekinti, s az érdeklődőknek megoldást sugall a rendszer védelmére, a rendszereket ideiglenesen gondozza, amíg alkalmasan áttér a javallott megoldásra.
Csak ennyit jelent, ha olvasmányainkat egy adott forrásból, most nevezetesen az MTI-től vesszük át, bizonyítottan - már tévedett, amiért még inkább ellenőrzésre szorul - nem hisszük, hogy más is érthet a kérdéshez, csalódás az ára, újságunk és mundérunk koszolódik.
A helykitöltéses újságírás mindig visszarúg. Minden esetben illik dokumentálódni, kényes ügyekben, s amihez nem éppen értünk, egyenesen, kikerülhetetlen kötelező. Ebben semmi szégyen se lenne.
(1999)
FIGARO gemma 217.
A gáztöltő melletti park belső felében volt egy ház. Illetve kettő. Nem sok volt hasonló sem a környéken. A telek elejét szinte betöltötték, a két épület egymással szembe. Egyikben lakott a mester és családja, a másikban volt a műhely. A műhelynek volt egyetlen férfiszobája. Ott nyírtak, borotváltak, szesszel, olajjal kenegettek, az eltévedt körmöket helyes irányba terelték. A női szakaszban több szoba volt, elég sok titok lengte be ezt a környéket. A két épület között tartottak egy nagy virágos udvart. Illett, vagy nem, a magamfajta kíváncsi gyerek az ajtóig is ellopakodtam, de megszólításkor a virágok takarásából leselkedtem. Itt lakott Feri bácsi. Esténként a Színháznál. s néha a divatszalonnál tevékenykedett. Máskor otthon dolgozott. Szép franciás bajsza gondosan fésülve, nyírva, egy színészies másolt mosollyal kísérve, a környék szépasszonyait tartotta kordában. A mester vagy művész jól végezte a dolgát. A hajba turkáláson kívül a körmöket és a sarkokat is gondozta. Az asszonyok szeme környékét igen nagy gonddal ápolta, talán még néha kissé vontatottabban, mint azt kellene.
A kijáró kiskapu mellett a lécek lefoszlottak. Talán egy éjjel valami kocsi tántorodott neki. Nem javították ki. Valamire vártak. Talán kártérítési ajánlatot reméltek. A sok foghíjas lécnek egy nagy, lemezes táblát támasztottak neki. A felírat lehámlott, de figyelemmel kiolvashattad: Olasz Ferencz Szépészeti Műintézet. Hajgondozás, körömápolás, dauer és egyebek mellett, nagybetűkkel írták a hajszárítást. Még láttam, a vedernél valamivel nagyobb edényt a hölgy fejére helyezték, valami emelővel kiegyensúlyozták, s akkor a csodálatos villamos áramot rácsatolták. A hölgyek nedves fürtjei közé meleg levegőt fújtak s ezzel hamarosan a leghosszabb szálú hajak is megszáradtak. Dolgozni lehetett velük. Volt még egy kifejezés a táblán, amivel nem mentem sokra. Kozmetikai szalon, ezt vedd magadhoz, mi a frász lehet. A következő tíz évben csak megtudom valahonnan.
(1967)
Gólyanénik gemma 218.
Az első perctől akadozott a gondolat, a ködösítés nem váltott ki semmilyen előnyt. Értetlenséget kerített egyre többet. A gyermekparalízis és a tüdővész járványok között két bábaasszony működött a környéken. Jól és eredményesen dolgoztak. Egész nap úton voltak és mindenkihez volt eligazításuk. Az én futó ismeretségemre gondolva, két kedves nőszemélyre gondolhatok. Ha valaki, példásan kedveset kellene emlegetni, akkor szívesen mondhatom, Anikó néni és Erzsike néni, azok igen. A kisebb öcsém születésekor szertefoszlott a szülésről szóló mágia. A szüleim egy kedves, természetes dolgot hazugságba fullasztottak. Azt hitték, jó az, ami sokaknak bevett szokás. Hazudtak, talán könnyebbségnek tűnt. A néni nem volt gólya, és egyáltalán semmi gólya nem járt. December tizedike, térdig érő hó és fület tépő hideg volt. Csak én voltam édesanyám mellett, és el kellett küldenie Erzsike nénihez, jönne minél hamarabb. Jött is velem. S kiderült a nagy hazugság.
Most ide csak annyi kívánkozik, hogy akkor ott durcásan azt vetettem ki magamból, hogy vajon még sok mindenben hazudtatok. Tartóznak a válasszal, ezt a számlát, soha nem rendeztük el.
(19*69)
Napsugaram gemma 224.
Miből lesz az írópalánta ...?
Megírtuk az olvasók levelét. A tanító bácsi kijavította. Ritka kedvességgel. Az Andrisé, az enyémmel épp a legjobb lett. A versenyen is ez volt az állás. Nemcsak a mi levelünk, hanem a válasz is tele volt könnyekkel. Komolyan. Olyan szép volt, hogy meghívtak. Nézzünk szerte a Napsugárnál. A megegyezett napra Bogdán bácsi, az én Sanyi bácsimmal fel is vitt. Két napja nem aludtunk, izgalmunkban. Nagy szertartásosság mellett fogadtak. Mind a ketten, nagy híres, tizenkét próbás pionírok voltunk. Csak alig ejtettük ki a nevét, akire kíváncsiak lettünk volna, amit látni akartunk, délig mindenkivel válthattunk, legalább két szót vagy egy kézfogásnyi ránézést, egy ölelést, elvittek ahová csak kértük. Ekkor találtam először Deák Ferencet, Román Viktort, Soó Zöld Margitot. Nem volt éppen Fodor Sándoruk. De a nyári jutalomtáborban vele is találkozhattunk. A városlátáskor véletlen Méhes Györggyel is találkoztunk. Olyan volt, mint a Mikulásjárás, meg volt beszélve, hogy véletlen találkozunk, mégis mindenki úgy tett, mintha csak összeszaladtunk volna. Annyi minden ért akkor, hogy hetek múlva tértünk magunkhoz. Egy jó kerek évig mesélhettünk róla. Alig győztük a hetvenkedést. Velem többet beszélt. Nekem azt mondta. Azt nem neked mutatta. Efféléket vitattunk. Senkinek nem sikerült ezt később megismételni. Szinte ma is alig hiszem, hogy én ennek részese lehettem. A bulgárkerti iskolából. Miből lesz a fának való. . .
Andris ékszer-műszerésszé vált, én közműves-agyépítész lettem. Volt közös álmunk, aztán mégis… A tervek szerint másfelé indultunk. Erre csak úgy letértünk. Egy emberöltőnyi terelőpályán vagyunk. Minden nap fogalmazási versenyt tartunk. Van, amikor kijavítanak, van, amikor javítatlan maradunk. Mégis nagy útravalónak bizonyult, hogy a tanító ránk irányította a Napsugarat.
(1973)
tetras Graffityi mos gemma 226.
-FALRA hányva:
*
Ha elkapsz, mikor a budidba firkálok,
Neked megteszem, a bugyidba pisálok.
(1977)
*
HÍMRINGYÓK
SZERELMES VAGYOK A MARKOMBA
(1978)
*
ÉRDEMES MEGVÁRNI A HASMENÉS VÉGÉT
(1980)
*
Közbudinak kell a közfala
Mindennel tele firkálva
(1995)
*
-TELEFONBETYÁRNAK a pimasz képére:
*
Halló Raffia, kinek a fia a Maffia?
(1980)
*
-a lift HÁZ FALÁRA:
*
TALÁLKOZZUNK 1980 PÉNTEKEN DÉLBEN
én eljöttem, vártalak.
(1981)
***
NE BAZD ÖREGEM
a telefonszámlámat,
csak rokonaidat, engedelmemmel
a nyelvedet se C S A K
a nyelved nem nyalásra való ! ?
(1998)
Mózes postája gemma 227.
3, Az nem mese, amit a tízparancsolatról gondolok. Tudod, van három parancs, amiben az Úr leszögezi, neki tartozol azok teljesítésével. Nem tudod elfelejteni. Olyan, mint a mesében. Három gyermek, három királylány s sok egyéb három. Akkor jön az emberi kötelezettségek jegyzéke. Heten. Magadnak és felebarátaidnak. Nem tudod elfelejteni. Heten, mint az éjek és nappalok, vagy a sárkány fejei, s még más hetesek. Megjegyzed, mert tudnod kell. Az egyik a Szentháromság, a másik a Hétszentség. Ez a kettő együtt éppen tíz. A nulla alapszám az összegezésre. A hamis ítélet jele. Az egy alapszám a szorzatra. Ami a teljesen igaz ítélet jele is. A két szám együtt jelzi a tízet. A számolás alapját. Még a kettes számrendszerben is. Ezzel a két jegyecskével, bármit leírhatunk. Számot és betűt. Így tanultuk, így mondjuk. Nincs új a Nap alatt. Nagyon rég ismerjük. Csak nem mondtuk senkinek. Nehogy megirigyelnék.
(1981)
a lila levél gemma 228.
Minden jel a hatalmasodó kórt hirdette.
- Menj orvoshoz, mert ideje- mondtam elváláskor.
- Alig értem haza, levelezőlapot kaptam, szokásnak megfelelően színes és szépen olvasható:
Drága dokikám, a kegyelemben és ember barátiságban fakadt lelet magyarázata le van usw, különben talál, de ez csak ennyi meg ennyi tetejében nem te leszel, aki rávesz az alapos kikopácsolásra, ami nekem már rég nem elég Sssz.
Hogy lehet valaki ilyen önsanyargató? Az ilyen ökörködésnek a döglés való. Ezt megállapítván, többet nem orvosolok költőket. Magamra se jut elég időm. Csak a pofám jártatom, közben azon töprengek, mit válaszolok, hogy arra kellő választ várhatnék. A dolog egyáltalán nem egyszerű. Más dolgáról, avatottan nyilatkozni nem is illik.
(1973)
Kormányzók gemma 229.
…te megszavazott képviselőm hallod-e szépen mondom ne vegyülj bele a hatalmi játékba melynek kiokumulált szabályait csak késve ha fogják határidős postán küldeni s minden atyád vélt és hites fia meg lesz győződve hogy jól megy sorod ha kezed a cseresznyés tálon tarthatod de bizonyosra állítom neked hogy a kormányzásod álom marad mert csak akkor leszel eldönthetőségi többségben amikor a mások nemzeti ünnepre maradnak otthon s akkor hiába nyújtogatod a kezed mert minden törvényedet holnap újra szövegezik vagy kivetik a harmincadik ebnek ura ugatja s olyan eset lesz a nem ritka hogy rád se néznek mert igazad lesz te mafla attól utálnak mert akadály lettél ami miatt valaha is éltél mert nekem másnak követelni mertél ahogy a tisztesség elvárja tőled de azon túl egy vonással sem többet én megmondtam ebben nem értek egyet veled tőlem azért teheted de ha majd valakinek a vállát egy jó sírásra keresed az enyém foglalt nekem és a családomnak hogy miért is nem iramodtunk meg hamarabb mert most már veletek is kevesebben leszünk s bőghetünk magunknak hogy elmúltuk a munkáltatói alkalmazási korhatárt s így vénen csak nézzük a régi-új cocilistát vagy az újak uszályába szegődött pribéknek való eladósodott önkéntest akiről kiderül majd hogy értem vett magának sokoldalú kényelmet és felejtette helyettem a nyűgös nyomasztó gondjaim talán majd elhisszük, hogy ha nektek mindenetek lesz akkor nekünk is jut idő legalább egy fülkagylónyi oda bólintásra hiszen közel nyolcvan éve egyre nagyobb a bajunk vagy ti ezt még nem tudjátok…
(1992)
Na, végre gemma 230.
Itt van a nagy pillanat. A hatalomátvétel óta először van valami demokratikus körvonal. Nem lenne ildomos elszalasztani az alkalmat. Mert senki sem gondolta volna, hogy a nemzeti televíziós felkelés az egyetlen párt helyett huszonegymillió pártot nemzene a nagy reményű nemzetnek. De az lett. A családom hat tagja, hat párti nézet tulajdonosa. Mind demokratikus arcvonal. Rosszabb a parlamenti meghallgatásnál. Az egyik cipőért, a másik ennivalóért, a harmadik a közfogyasztás időben törlesztéséért visít. A kevéssé váló jövedelemről nincs rám figyelés. Elfogyott a meghallgatás. Nincs beruházás, nincs költségvetés, csak félelmetes költés. Az apa a fő. Az apa a tényező. Mindenki rászól, tegyen már valamit, de tüstént. A minden napi dráguláshoz változatlan kevés a fizetés. Ha állami, ha magán vállalat fizet. A vezetőség gondjai és flancai előbb valók. Ki tehet róla, ha a nagy okos apa, egy ilyen langyosvíz mozgalomhoz csatlakozott. Pénz, pénz és pénz kell. Mindenkinek. Eredmény, eredmény és eredmény kell. Néhányaknak. Munka, munka és munka nem kell. Senkinek. Majd az állam segítsen. Azért van egyáltalán. Sok van még a hitelkártyáján. Szavazzunk. Mi van most soron. Ne kiabáljunk egyszerre. Elnapolom a beszélgetést. Csak annyi maradt a demokrácia fogalmából, hogy mindenki beszélhet. De azért mégse egyszerre. Az úton is azt hiszed, mehetsz át nyakra-főre. Ki van festve. Te vagy az elsőbbség élvezője. Mégha a béna meg se tudna állni. Túl későn léptél elé. Jajgass és követelj. Az a hibás, aki beléd verte, a zebrán te lennél előnybe.
Istenem, ha a demokrácia nyerne, milyen szép világ is lenne. Vagy leselkedne ránk?!
Gyermekeim, ugye még ismertek, én vagyok az apátok, s hoztam nektek a piacról s a boltból, amire jutott, egészségetekre. Szinte azt mondtam, füveket és nyüveket, mert ehetetlenek. Hát cipőt nem veszünk, ruhát csak nektek, az autót részletre adtam el, több lesz vele az élvezet, ha egyszer ránk virrad… a nagy kereset. A szabad versenyes piacgazdaság les ránk, világosan látható lépés előnyben van. A vállán át vet ránk, némi lebecsülő pillantásokat.
(1996)
Itt van a titok gemma 232.
Ez az ember, egy hete nem alszik. Mikor felszálltunk, azt mondta, hogy Segesvárig aludni fog. Ez elég a megmaradáshoz. Dolga lesz. Napokig kell futkosnia. Azonnal elaludt. Vagy tízszer is fel akartam költeni. Rettenetesen csikorgatta a fogát. Izzadott. Hánykolódott. Vacogott. Nyöszörgött. A hátamon vettem le Segesváron. Brassóban több esélyem lett volna. Itt még a vízcsap sem létezett. Nem álmodott semmit. Mondta. Nagyon szomjas volt. A végét járta. Nagy merész voltam, hogy arra válalkoztam, vele utazok akár a sarokig. Rossz volt a teljes bőre.
Látszott rajta. Mire nem vállalkozom egyszer-egyszer.
(1971)
Bohócok gemma 234.
A karácsony előtti foglalatosságok az iskolában mozgósították a kórust, a furulyásokat és a szavalókat is. Lázas készülődés tartotta hatalmában szinte a fél iskolát. Megjegyzem, hogy mindkét tagozat valahogy túl kívánt tenni a másik tagozatosokon. Egy nap eljött a Lázár Ödön kulturális egyesület embere, hogy a szavalókat meghallgassa, és hasznosakat mondjon nekik. Az ott mászkáló gyermekek között észrevett néhányunkat, akiknek szerinte színpadi dolgot kell adni. A fiúk között Andrist, Lajit és Karcsit választotta ki velem együtt. Aztán elővett a zsebéből valami szöveget, amit suttogva, halkan, hangosan, kiáltva és ordítva kellett felolvasnunk. Nagyon tetszett a próba. A tanító néni is szinte elájult, mikor a vendég megígérte, hogy betanít tíz nap alatt egy jelenetet, amitől mindenki el lesz ragadtatva. Hát erre senki sem gondolt. Ráadásul a tagozat behozhatatlan előnyhöz jut. Antal Sári, Nagy Mari, Andris és én, már a harmadik nap tudtuk mindenkinek a szerepét. Ettől kezdve két csoporttal próbált a rendező, ha valaki megbetegszik, a másik csoport szerepel. A szülők erről csak akkor értesültek, amikor meghívták őket, hogy lássák a főpróbát. A mi csoportunk szereplése nagyon jól sikerült. A titokban ide látogató Andrási Marci felnőtt színész is elégedett volt. Kölcsönvett a LÖSC – től, ami a Lázár Ödön színjátszó csoportot jelenti. Édesanyám bólintott 12 előadásnak, kettős szerepben voltam Gyurikával, egy színésznő fiókájával, váltásban. A mi nagy színházunkban nyolcszor és két vendégjátékon szerepeltem. Sok jókívánságot hallgattam. Mindenkinek tetszett, amit műveltem. Kevesen tudták, hogy azt tettem szó szerint, amit a művész úr megrendelt. Jelentékeny karácsonyi csomagot kaptam a színháztól. Mégsem voltam elégedett, édesapám és nagyapám minden erővel arról akart meggyőzni, hogy ez bohócság, nem komoly embernek való. Hogy színész legyek, arról ne is álmodjak.
Hogy mi lett belőle? Évekig, bár egy színdarab előadásában amatőrködtem.
(1965)
Látni a szemedtől nem lehet gemma 235.
I* Miért kellene hinnünk neked?
II* Az betegség, ha kiráz a hideg, hidegről forróra váltasz, azaz belázasodsz. A szerelem fordítva teszi ugyanezt.
III* Szeretném hallani, ki az aki miatt órákon a tanulók nem tudnak figyelni- hát a tanár elvtárs, mert mindegyre közbe szól.
IV* E pericolosso sporgersi.
V* Meg nem gondoltam, hogy mondanom kellett volna.
VI* Azon a napon kezdődik a káosz, amelyiken először összekeverik a mennyiséget a minőséggel. Próbapadon, tégelyekben, könyvekben és a fejekben egyaránt próbálkozhatnak, egyetlen jelzett eredmény van kilátásban.
VII* Többet ér a bolond bölcs, minden bölcs bolondnál.
*Az eszetlen szerencséje több a szerencsétlen eszénél.
VIII* A kakast tanítsd meg tójni!
IX* Előbb csak csodálgattalak, bámulat-ficamokat gyógyíthatatlant kaptam, azután megváltottalak, mert olyan ostobán gyarló voltál, majd átalakítottalak, a saját hasonmásomra. Ma már semmire sem hasonlítasz. Most mit kezdjek veled, Világ?
X* Az erős eszme olyan hatalom, hogy a cáfolónak is erőt ad.
XI* Az igazság mindig győz-tanultam. Csak még nem tapasztaltam.
XII* A boldogságról van egy könyvtári címjegyzék. Az olvasói előjegyzés több száz évre foglalt.
XIII* Minden esély birtokosai vagyunk. Csak a birtoklási jogé nem.
(1981)
Neveletlen gemma 237.
A Pacsirta telepen fel sem merült senkiben, hogy a világ megmentésre várna. A világ csendesen pipázott és bámult a nagy, békés semmibe. Nem lesz háború- szokta mondogatni, s a fal felé fordulva szundított egyet ebéd után.
Már akkor, egy éve a Jókai Mór utcai iskola rajz tagozatára jártam. Kiegészítő foglalkozásnak választottam. Nem tudom mitől, de nekünk a világ, nem volt így a legjobb. Megegyeztünk, hogy a szüleink óvatos intelmei szerint, nehogy a biztonsági szolgálatnak adnánk dolgot, sőt nagy ívben kerüljük ki őket. Mégis, ha kell, ha nem, mi meg fogjuk menteni a világot. Hiszen a mentés gondolata ott van minden tizenéves agyában. Kell valami, ami az emberpalántával elhiteti, hogy ő mennyire fontos és értelmes. Ez a gondolat beképzeltté fokozza a kis tacskót, olyannyira, hogy a nemzedéki viták parazsára is képes legyen öntömjéneket és illóolajakat húgyolni.
A megmentés első szakaszában rettenetesbe kapcsoltuk az alkotó tanulást. Csabi, festészetből tett ki magáért. Tomi, a grafikát emelte magasabb szintre. Peti, kimintázott agyagban még az anyukádból is. Kari, olyan színeket kevert amilyent álmodni sem mertél. Laci tusban rajzolgatott, közben verseket írogatott. Magam, pedig inkább a szerkesztések szerkezetével voltam többet elfoglalva. Túl is mentem az ajánlott határokon. A második év végére, az előcsarnokba tárlatot szerveztünk. Fondorlatos módon, mindenkit meg akartunk nyerni a felhajtásnak. A parancsnoknak eladtuk az ötletet, hogy mi azt hallottuk, több iskola tanulói fognak saját évzáró tárlatot rendezni. Mi, persze nem maradhatunk le. Meg is rendeztük, csak a többi iskolák maradtak adósok. A mi parancsnokunk még büszke is volt. Vállalkozás kockázata nélkül, vetélytársak nélkül, kész anyag felkínálással, fáradozásmentesen kiállítást rendezett. Mi, akkor úgy tartottuk, megmentettük a világot. Bemutattuk azt a művészetet, amint az akkor a mi életünkbe beszívódott. Még pozitív értékelést is kaptunk.
Ma nem azzal hencegek, hogy ezt az értékelést kicsikartuk, hanem arra hívom fel a figyelmed, hogy erre a visszajelzésre szükségünk volt. Ugyanígy vannak ezzel az összes utánunk jött nemzedékek is. Nem eshetnek ki az oda figyelésből. Főként, ha a felelősek szakmai önbecsülésüket vélnék felfedezni ebben.
(1978)
Lecke I gemma 238.
Bevezetés a legfontosabbnak tartott jelentőség nélküli eset vizsgálatába. Drága kis okosom, engem nem nagyon érdekelhet a te, meg a ti hadakozó fajelméletetek. Az elsőbbség dolga nekem nem vitás, csak azt vitatom, hogy az vagy-e aminek vallod magad. Nyilván szeretném tudni a nagy valóságot. A várható természetesen képtelen, netalán arculvágó kegyetlenségeivel együtt. A baj csak az lehetne nekem, ha az igazság nevében azt kapnám, amit évek óta kénytelen, de kelendőn visszavetek. Igazam miatt háttérbe taszítást vagy éppen büntetést. A röhej, hogy erre van a legnagyobb esélyem.
Nos, a vizsgált terület egy hatalmas, erdős és posztvulkanikus övezet. Itt nem ült sokat senki. A hetvenes években nagy erdőirtásokat rendeztek, mert kellett a fa a Dunától délre levő erődök építéséhez. A százas években több erődvárost és őrzött utakat építettek. Az utakat a területen kívül is megnyújtották. Az erődvárosokon kívül őrtornyokat is építettek. A római hadak katonái és leszerelt telepesei a világ minden tájáról származtak. Senkiről nem hallottam, hogy leszerelése után hazament volna. A hadak délre térése után csak a vándor népekről hallani. Sorban átjártak az összes vándor népek. Nem mondanám, hogy libasorban átsettenkedtek a terület csendje fölött. Hát, nem. Maguk után, csak dúlást és szemetet hagytak. Bizonyosan megálltak pihenni, s ritkán kopott le egy-egy család vagy kisebb törzsi közösség. A többiek mentek tovább. Akik a bujdosásból előjöttek, csodálkozva látták, hogy elhagyott javaikba mások költöztek. Erre vagy megverekedtek vagy, keserűen tovább mentek. Az eredményről kevés beszámoló maradt fenn.
A tények pedig, az én észrevételem támogatják.
(1991)
Peti volumen Grafiti gemma 239.
-LAKÓNEGYEDI GARÁZSFALRA, JOBB HÍJJÁN:
*
Ez egy Isten háta mögötti hely
ki firkál a hátamra?
AZ ISTEN
A másik
(1990)
*
A SEMMI SE MINDEN
A MINDEN AZ SEMMI
ha felépítjük
(1986)
*
-CSAK az én BUDIm FALáRA:
*
Ebbe egyszer belefütyültek
(1971)
*
Volt idő, hogy megtanuljam,
Hiába írok a falra,
Jön az asszony, bírálja
Azonnal, s letakarja.
(1989)
*
-BUDITALÁNY kelt ott, mint fenn:
Ez a keresztrejtvény,
Tarka-barka tehén,
Itt ebben a szagüregben
Tied lesz majd, ha… megfejted.
(1990)
*
-TÁBORI HÁZIKÓ FALÁRA:
*
Mi a különbség egy liba között?
HÁT A LÁBA KÖZÖTT?
(1990)
*
Volt egyszer egy zománcozott fehér táblácska. Eredetileg összefüggő felirat volt rajta, s a megfelelő helyen lehetett kifüggesztve. Felszegezve, mert látszik a szegző lyukak helye. Most is jó valaminek, de a feladat már nem a régi. A zománcból egy rész leromlott. Ez olvasható: a tót tessék betenni.
Dehát
csak belül van kilincs
Akkor is.
(1979)
*
kirándulni nem megyek
fülembe a Blendamed
(1983)
*
a piros levél gemma 240.
(valami folytatásának, gondolom, képeslapon, de borítékban jött, talán valaki másnak is írt ilyen bizalmasabb levelet, s a végén más borítékba tette, azt nem hihetem…)
Ne félj tőlem, én is halandó vagyok. Elég, ha félek magamtól.
Gauss - Bánom, hogy sF usw nem beszéltem meg veled. S fogy az idő, ha kihagy a szellem. sziD
KME.
Szinte lehetetlen világunk feltelik az emberi furcsaságokkal, majd aztán az egészet el-, kiveti magából. Kellhet-e ez nekünk? Úgy múlsz el, hogy ott se leszel a tetthelyen. Egyszóval idő-nap előtt, ártatlan. Ez a jelzés is csak lóg a semmi nyakán, semmi időpont, hogy bár valamivel kapcsolhatnám. Ez most nekem szinte semmit mond, talán újra boldogságra leltél. Ha ennek ujjonghatnék. Majd elmondod, csak ráérjél. Nekem ilyen fejtörőket, minek küldjél?
(1973)
egy piros levél gemma 241.
Megszaporodtak a gondok, még kiesem a leveles füzetből.
Megmondtam úgye, hogy a legyek rájárnak a dögre. Azt hiszik sok a pénzem. De ha sok is lenne, akkor is azzal törődnék amivel most, uff,
a gyenge karóú fönök
Még volt egy gyűrött képeslap, az is tiszta pirossal.
Össze – vissza maszatolva.
(1973)
szabad vers gemma 243.
Álmodom,
Ő a szabadság.
Megvárom, ha nyújtja karját.
Közelebb már el sem jöhet.
Elkapom, a cipő sarkát.
Elhaladt, ez maradt nekem.
Álmodom,
még nem szabadság.
Zavarban
vagyok, ex-pelenkám.
Felrúgom,
hát búját s báját.
Álmodom,
már nincs szabadság.
Nézhetsz, úgyse látsz,
Hihetsz, reszketve,
Marad, mit nem bánsz,
Kiteregetve.
Álmodom,
mi a szabadság.
(1968)
Katonababa gemma 244.
Miki, a nagyobb, persze ehhez mérten sokat is látott. Bár nehezemre esik, belátom, hogy a világ praktikus dolgairól többet tudott. Neki már két nővére is komolyan udvaroltatott, míg nekem még csak egy árva húgom sem, nemhogy nővérem lett volna. Aztán az unokanővérem az cukrosvíz, mert a Miki gyerek meg is foghatta testvérei ruhadarabjait, kezét vagy egész testét, addig nekem ehhez jussom nem lett. A sors sugallatára pedig Miki elvégezte a kívánt, de többnyire elhalasztott beavatásunk. A nyárelő több szombat délutánján a Gazdis majorház háta mögött, egész estefelébe hajlón, két-három katona tisztecske s két-három rendőröcske, ritkán egy tűzoltócska párosult. Úgy, ahogy mondom a teljes nyersességében a dolognak, ugyanis a Malom utcai lámpás ház jó ideje megszűnt, valami agyszülemény megtestesítése gyanánt. A télen pedig a természet adta erők tartalékba kerültek, a katona tisztecske olyan mohón tekergette, lehetetlen, hogy nem lett volna valami eredménye. Csettintgetve hozzá, bizonyította, hogy a nagyon ősi mesterség nem tud olyan kimerültséget okozni, hogy azt újra ne kezdenék. Amit akkor láttunk, máskor nem láthattuk. Egyszer aztán egy ismerős forma lányt kétszer láttam arrafelé, mert az egyszeri nézés nekem sem lett volna elég. Hát akkor arra jöttem rá, hogy nekem itt nézelődni valóm nem igen akad. Nem szerelmet lesek lopva, hanem iparengedély nélküli bikásdit. Hát a mutatvány láttán, nem is éppen ennek tartottam azt, amit dédelgetve, sokszor meggondoltam. Amiben én másképp reménykedtem, ha majd összehozna a sors egyik vagy másik lánnyal, ami talán neki sem volna ellenére, akkor. . .Ezektől a lányoktól talán épp emiatt tartózkodtam amennyiben lehetett. Aztán később újabb események örvénylettek körülöttem. A látványt megpróbáltam újrajátszani és gyakorolni, dehát nekem egyszer sem ez lett. Az én életem családi képe aztán teljesen más sarokpontok szerint alakult.
(1970)
Még mindig az idő izgat gemma 246.
Pedig az óra-idő számlálóként ezzel van a legkevesebb törődés. Köztudott, senki nem hiszi, hogy a számítógépek háza táján a dolgunk elvégeztük. Biztosan közbe kell lépnünk, mint annyi máskor, be kell telepítenünk néhány fontos utasítást. Megmondjuk, azt ami nem engedi az 1900-t a 2000-el, de még a 2100-al sem összetéveszteni. A gép fogja érteni. Nem ember. Bizonyosan, ez sem, de más sem robban fel vagy repül szerte anyagi érdekeltség híján.
Amíg higgadásra buzdító levelem megpróbáltam elhelyezni, április huszadika után a Bajor Statisztikai és Mérésügyi Hivatal a kérdést rendezettnek tekinti, s az érdeklődőknek megoldást sugall a rendszer védelmére, a rendszereket ideiglenesen gondozza, amíg alkalmasan áttér a javallott megoldásra.
Csak ennyit jelent, ha olvasmányainkat egy adott forrásból, most nevezetesen az MTI- től vesszük át, bizonyítottan -már tévedett amiért még inkább ellenőrzésre szorul- nem hisszük, hogy más is érthet a kérdéshez, csalódás az ára, újságunk és mundérunk koszolódik.
A hely és lap kitöltéses kampány újságírás mindig visszarúg.
Minden esetben illik dokumentálódni, kényes ügyekben s amihez nem éppen értünk, egyenesen, kikerülhetetlen kötelező. Ez dolog körül iszonyú tájékozatlanság uralkodik. A köd eloszlatásához illene valami mérésügyi népszerűsítőket olvasni. Még a legnagyobb okosoknak is.
(1999)
A vérpróba gemma 247.
Nem mondom, sok dolog szépen megvilágosodott. Azt hiszem látom és érzem az összefüggéseket a következményeikkel együtt. Megtudtam s attól kitaláltam sok miértnek az azértját. Egy dolog azonban ma sem hagy nyugton. Pedig megnyugtattak.
Akkor vasárnap reggelente volt a verseny. A versenyre azzal a meggyőződéssel kell mennem, hogy a huszonnégyből valaki huszonharmadik is lesz. Bogdán bá' kedvesen biztatott, minden marha nyalhat sós szénát, de jobb a csokoládés banán. A hangár előtt, mintha sürgés-forgás lett volna, valami ráadás izgalom sugárzott. A nyertes talán Svédországba megy. Egyre hangosabb a hír, vastagodik a tengerparti ingyen nyaralás s a predeáli party. Utolsó pillantás a szerelésre, simi a hasnak, simi a hasaljnak, futás a kibli, mert az égbe kire vagy mire pisilni. Egyszer Krisztiánra a legszebb lebegésen jött, szakadt minden, nem bírta, úgy fordult amint helyesnek találta. S mikor lejött, az eleje tiszta egy: . . magára pisilt, a szerencsétlen.
Ott fenn, soknak nem tiszta mikor van fenn, vagy lenn valamelyik alkatrésze. A szél is fúj valamerre. Alig végeztem, az öreg egy rumos-csokoládé szeletet adott. Ügyes légy-kacsintott. A tréfák nem mentek, komorak voltunk, mértük az ellenfeleket. A bukarestieket ki nem állhattuk, pofátlanul nyerni jöttek, sokszor kétszer jobb eredménnyel vesztettünk. Óvtak, s leírtak. Senki nem hiszi, hogy ez milyen egyszerű. Ilyen feszülten versenyre még soha nem mentem. Valami nincs rendbe velem. Már a rajtra is kész voltam, amikor szóltak. Indulás a parancsnokságra. Vár őkapitánysága. Nem maradhatok le, emberek- kapaszkodtam fűbe, s a fák, messze voltak-röhögtek. Nem is maradsz le-ha nem lesz verseny. Mások mentek a startvonalra, csak mi Andrissal a parancsnokságra.
Vizelet-próba. Soha nem volt még ilyen. Röhej. Nincs bennem egy köpésnyi sem. Megvárják, itt egy üveg citromlé. Addig iszod, amíg lesz. Attól aztán versenyezhetsz. Addig vért vettek, és nyugtattak, hogy semmi gáz. Ezután a versenyeken próbát vesznek a jelöltektől. Egy liter citromos löttyből aztán keservesen csak lett valamicske lé. Mehettünk az égbe.
Neki feszültem. Nyertem. Nem hagytam el magam.
Mégis levettek. Nyilatkozzam, a héten mit ettem. A csokoládét sokat firtatták. A citromos levet aztán ne hallják- fenyegettek. Az igazolványom bevonták. Ha nem mondom meg ki adta a gyógyszereket, többé nem repülhetek. Néztem ki áll a pártomra, siet a segítségemre. Egyedül voltam nagyon, ráadásul otthon sem lelkesedtek a lebegéseimért.
Végül is kibírtam az egész marhaságot. Csak...nem ilyen egyszerűen estem át rajta. Abszolút semmit nem tudtam meg arról, hogy mi van vagy lehet velem. Minden kérdésemre csak tekergették a nyakukat. Nem is bántam a bevont igazolványt. A sportorvos is csak hümmögött.
Svédországban sem voltam. Otthon kiutálták a győzelmem. Milyen az az országos trófea, amelyet nem adnak a kezedbe? A világversenyre pedig útlevél, ahhoz pedig aláírt vezetői kérés járt volna. A lemaradásomon mindenki csodálkozott, bár tartalékban elvihettek volna.
Ha nem, hát nem.
Legyenek boldogok vele. Az igazolványom nem újítottam meg. Ha nem félek vagy szégyenleném, a szerbekhez igazolnék. Hívtak többször is. A családom féltett. A dolog így félre lett téve. Szerb versenyzővé lehettem volna.
(1970)
nyelvelek gemma 248.
nemcsakezzelkezdenémde
- ajtókocsoló- ajakkőtő- áldamás- absitas- aszaló- almaprés- ángja- árenda- attázó- avas- aránkó- árasztó kapu- akol- adóbévallás- ágos- akadék- bucsin- bujka- boronaház- betéti társulás- bőrnyútász- beruházási bank- bőcső- bakarasz- békó- berszánj- bihajtehen- bokály- bodonkút- bordica- butykó- buzogány- bidonkas- beruházó- bocskorlyuktágító- batyikol- balta- berezsina- borda- burjánfestőlé- bogzott rojtok- cserfa- cédola -cserépkásztró- cibere- csuszka- condra- csertőrő- cüpellő- cseber- cséplőszán- csatló- cifrajárom- csecsescsipor- cséphadaró- csapos fa- czimerman- czinkus- csepűfonó- családi vállalkozás- csontnyél- csicsói malomkő- cseléd- csonguljodhat- csuhészőnyeg- cséplőcsűr- csepesz- cserge- deg- drányica- dürücköl- dullószék- degec- dagadó- déllő- dörgölő- dikics- dugó- degedt- dránic- dálya- dzselizánc- erege- elegjes- efű- ejtel- estáló- edzett üveges- eszteke- étek- eszterhaj- erestevenj- estelneke- érmellék- ezüst gyűrű- esztena- engedelem- égetett vizes kártya- ejgerös-étekös kantár- fánc- fésűs koszorú- fazár- fanyereg- félkupás- fakó szekér- fenkőkészítés- füllbevaló- földes hitelszövetkezet- fogat- féregös- festettjárom- fenőtok- füles ivókanál- forcsok- féreje- fészi- főrevaló- futkosószer- fertályos- füst- furu- festékesek- fiújáték- ficsipor- faragott kapatisztító- faeke- fentő- foszni- folytás- főkötő- firhang- gerebenj- gyanta- gombosfedő- galambbúg- gyutacs- gazolta- gabonaszoró- gjócs- gyepű- gerezdes fal- guzsalj- gerebéző- gyula- gjál- gjalu- gyjalagas- gyjalogszán- gornjik- gratiz- gjüp- guba- hadakodás- harang- halás- hunyolókés- hámor- hímezés- hozományosláda- hajtott abrancs- hodály- hajzás- hímes kendő- házállás- hajtottszék -hagjománj- hasított üvegös- haricska- harisnja- harmóda- huzáras katana- hüte szeget- hegyes fal- hámos- imett- inya- iszamodós- ivadék- itten- igjir- icce- izen- ivókanta- ibrik- idén- íjjas- igéz- jó- jármos ökör- imecsfalvipap- istráng- istáp- iharos- irtás- irgalom- irtózat- jobbágytelek- jelezés- járlat- járomfő- jegöc- julánus- jegyözet- járhatós- járandóság- jószág- juss- kompona- kecskélőfa- kerítésdísz- kazettás menyezet- kaláka- kékfestő- kantár- kapudúc- katlan- kemence- kaszaszék- kas- kasárolás- ked- kéregdoboz- kabolás- kelenta- kupáncsok- kásadaráló- kártya- kaputeke- kőörlő - kútkáva- kén jszer- kolomp- ködmen- kaszavas- kékbujka- külü- kalongja- kanta- kuzsi- közös- kölcsön- kalandos temető- kápolna- káplán- kereskedelmi társaság- köcsen jussa- kereskedelmi bank- kucsma- kapta- küpü- kölöp- kgemmaonyalék- kaszten- kapubálvány- kapukereszt- kerülőeke- keszü- kankó- kőkapu- kupa- közbirtokosság- kapuvető- kóc- kónusz -kaliba- kendő- kőfaragó- korlátolt felelősségű társaság- kérelem- kehes- köntés- közlakos- kupa- kászuly- kentjárom- kővágó- kgemmaja- láda- leváta- lőcs- légely- laj- lésza- lófő- lúgozó- lábas- lószerszámok- letétjegy- libáncs- mestergerenda- magánosítási alap- malomárokőr- morzsáló- makkoltató- markális szék- marokvas- malomároklappantyú- mogyorótörő- mart- méta- méjtej- mundur- mundér- méhküpű- merő- mészégetés- monyator- magló- márjás- nadály- nyerges mesterség- négyel- nyás- nyírés- nemök- nyereg- nyavalya- napszállat- nyirkosság- neszel- nyék- nádlás- njil- njügg- ötödfű- osztováta- orsó- ösmer- ola- ökörszekér- orja- örökfal- oroz- ostatlan- okol- ostorkarika- olajütő- ösven- ördegláda- odor- ökörös- öjves- orsókarika- peták- pirics- pityóka- pendely- pór- püksidáripoltura- putjeláris- pocok- pádumna- por- persely- ponkfejtő- párta- pajatta- padoságy- plenkács- pozona- posztóványoló- pornyálás- pozdorja- perkál- polyvahányólapát- rovottpálca- rákszita- reznyica- rojtolás- részvénytársaság- rigótál- ricskol- róvásírás -ruhásrúd- rogja- reja- szabaccság- szedele- szörötöt- sarja- szokmánj- sajos- sarjú- sütőharang- szentlélek- szemverés- suskó- szilvaaszaló- szentély- szer- szekérlőcs- szapulókád- sóstejmérő- szejkés ökörszekér- szuszék- szűr- sótartó- szotyor- súlyemelő- sulytalan- sulyok- sül- sasos fal- szénégetés- süveg- szekérkerék- szalú- szádokfa- szapú- sírkő- sóváradi közbirtokosság- sópalj- számadófa- szekerce- szentsimoni búcsú- südő- szarvazat- szirony- szakadát közbirtokosság- tőbot- tüzelősarok- tanorok- tökhajborlopó-téka- tökmagtörő- téltúl- tépés- tiró- topán- toro- tatárkaseperő- tucatmester- tálas- tiló- táborba- terüh- táljog- tekenő- torhabelű- tízér színek -tarnác- targonca- tizedhatasak- tökhajcsupor- tizesek- udvarház- üver- úriszék- ület- udvarhely- üdvezít- utód- üvecs bárán- utanász- undor- ungon- berken- üjjű- udvari bíró- ugar- udvarka- üdő- udvaronc- ügybevesz- újparaszt- ülés jószág- uzus- űzet- úrbér- vadkanagyar- várda- vérár- vetőszeg- vasborona- véka- vonókés- véső- ványolt csizma- versen- vajforma- váltóeke- vados- vállalkozói társulás- vájó- vasúti töltés- vetéskapu- vérök- vízvető- vicenátus- ványoló- zargat- zeng- zsendely- zihlad- zeke- zuvat- zsilic- zeke- zsendelyszeg- zabola- zákány- zsúp- zigla- zimony- zúgattyú- zsendic-nemtudomabbahagyni.
Ez mellé értelmező szótárt írni. Az volna jó.
(1998)
A VERS gemma 249.
Csak arra intenélek, ha merném s lehet, hogy verssel ne is próbálkozz, rövidnek ugyan nem hosszabb valamely közönséges szónál, értelme sem zavaróbb a mindennapi váltó-tájékoztatónál, bírálóid mégis sokat szeretnének benne ingyen és fáradozásmentve olvasni, és sok közismert dolgot benne felfedezni, ha másképp szóltál volna, persze a tehénvakarót a fejedre próbálnák tenni, és még senki illetékes nem is tudja, ez a sorsformáló vers is megszülethetett volna.
Merthogy vers nincs is, mindenki képzelt, harmonikus rímben talál megoldást dolgaira.
(1990)
Sechsten Wandaufschriften in das B-Haltestelle gemma 250.
*
ITT MINDENKI KURVA
nem baj, maradj velünk
TE CSAK TUDOD
AKI IRTA AZ TUDJA
még csak te hiányoztál
(1989)
*
A sekeli sarta a magiart
SZENZÁCIÓS SZERZŐRE
valló felirat helyére
EZ A LYUK ERŐSEN SÁROS
attól nekünk még sorba kinyalhatod
MEGLÁTHATOD,
IGEN NAGY VÁROS
(1998)
*
HÜJE SÜKET:
Vakírást adok anyukád emlékére
Ez nikt halltestelle,
ez szimplán halltung,
a rokon felmutatva halltunk
MEG
Mindenkor másért
Valaki ismeretlen fiáért.
(1999)
*
FOGALMATOK SEM VOLT A BUSZRÓL
NEMHOGY A MEGÁLLÓJÁRÓL
(1988)
*
HÁROM KIVÁNSÁG A MESÉBEN VAN
HÁROM IGAZSÁG A MAGYARNAK VAN
HÁROM PARANCSOLATA ÉPP AZ ÚRNAK VAN
(1996)
*
ORTODOX Ez piros-sárga, mehettek haza, keletikék.
AZ ARANYHAL RÁMKENTED A FESTÉKET, NEM KÉRHETSZ EGYET SE.
IS A mi kaptárunk nem a tiétek,
ERDÉLYBEN meg kell szokjátok, bármily nehéz lesz.
Vagy szökhettek, mi nem vesszük zokon.
(1997)
*
Párizs a keleties fejlődés Napja
Pá rizs a csájna szaporulat bukása
(1980)
*
A vérebek gemma 251.
A vérebek olyan ugatós lények. A vérebek vegyes növésűek. A vérebek többnyire barna és fekete bőrűek. A vérebek két lábon élénken ugrálnak, s nagyon ritkán repülnek. Nem pihennek soha a vérebek. Nem igaz, hogy az ugatós véreb nem harap. Minden véreb harap. A vérebeknek nem raknak fészket, mert nem tudni, mikor kell távozni. Stela tudná az biztos, ha raknának fészket. A vérebek itt vannak télen-nyáron. A vérebek nem futkosnak össze-vissza, csak pórázon a gazdájukhoz kötve. A vérebek nem holdénekesek, de nagyon zajos lények. A vérebek, ha valamit lelnek nagy dobvegemmat és felhajtást rögtönöznek, a körülménynek. A vérebek büszkén hívják a többieket. A vérebek ruhája nyáron világosabb szürkés és télen sötétebb kék. A vérebek nyáron vaj és tejfürdőt vesznek. Ettől világosabbak lesznek a nyári vérebek. Télen még lesni sem fáznak a vérebek. Olyan vastagon öltöztek, hogy a hideg nem éri át a vérebeket. A vérebek céltudatosabbak sok rovarnál. A vérebek alul nem maradnak, mindig vissza szúrnak, bármit alaposan rád bizonyítanak. A vérebeket el nem hajthatod, a gyermeked sem lesz hibátlan, ha valami árnyék mutatkozik rád emelkedőben. A vérebeket a rendes házőrző kutya el akarja kapni, mint a macskákat. Ez a macskákkal többször Diadalülhet, mint a vérebekkel. A vérebekre emiatt minden kutya jobban haragszik. Még nagyapám is haragszik a vérebekre. Azt mondja, a vérebek népe olyan fajta, könnyűnek tűnik, de igazán be nem csapható. Azt is szokta mondani, hogy a szűkagyú véreb se kutya. Ezen még a véreb is elcsodálkozik. Minden pusztító vész ellenére igen sokan vannak. A vérebek évente többször szaporodnak. Az utca sarkában húzódnak meg ilyenkor a vérebek, ha egy elfárad, ketten jönnek helyette. Sok az ellenségük a vérebeknek, ezért néha a barátjukba is belemarnak. A vérebeknek, ha nem volna ellenségük, akkor is találnának. A vérebek egy helyen keveset maradnak. Mihelyt felismerték őket, az ügyfelek tartózkodnak tőlük. A vérebek mindenhová legalább ketten mennek. A vérebek együtt mennek a mezőre, a piacra s a szemétre. A vérebek legjobban társukkal tartanak össze. A vérebek neked jó kollektivisták. A vérebek maguknak is jobb kapitalisták. Vigyázz, ne legyen, semmi közöd a vérebekhez! Ennek ellenére is megkereshetnek, a vérebek.
(1986)
Művészi hirdetés gemma 252.
Eladó a hétvégin,
szétszedhető családi ház.
Telefonon a null-kilencvennégy-
nyolcvanegy-
harmincegy-
harmincnégy-
null-egyen érdeklődjön.
Micsoda számözön. Válópör esetén leszállított áron is
(1996)
Interjú gemma 253.
(A részlet mellőzi a szerkesztő lelkes bemutatóját, s legfölösebb nyújtásokat, ahogy a pozsonyi Munkásügyben megjelent)
„-A tengegemmazek patkányoknak nevezik a szárazföldieket. A repülők, akik valóban lenézik a földieket, minek is mondják lentieket?
-A repülők, a mi szintünkön még látják a sürgölődő-forgolódó embereket. Nincs amiért emberségüktől elvonatkoztatni. Ha mégis kellene, talán hangyáknak nevezném őket. Hallottam persze nemtelen, rangtalan és agyatlan halandók megnevezésekről vagy állati sorba toló minősítésekről. Én azonban a hangyáknál maradnék. A magasabban és gyorsabban repülők pedig számba se veszik az átrepült területek élőlényeit. A zaj és a sebesség erre nem kínál semmilyen lehetőséget. Véleményük közlésére sincs idejük. Emiatt nem is tudhatunk róla. Ha megállnak, talán megmondanák.
-A repülés kire-kire hordozhat némi károsodást. Nem tartható embertelenségnek, hogy nem tiltakozik senki?
-A repülést emberek tervezik. Emberek hajtják végre. Emberek fejezik be. Emberek értékelik. Nem tagadható, hogy a környezeti ártalmakkal senki sem foglalkozik Az előbbi egy nagyon szorosan összetartozó közösség. Egyetlen elem se működik a másik nélkül. Bármely kihagyás, figyelmetlenség, személytelenség egyaránt végzetes lehet a közösség minden tagjára nézve. Ezért nem lehet a mások ténykedésén vagy dolgaikon tréfálkozni. A tréfákat és a jópofákat a moziba kell megnéznünk. A család tagjainak tettei, épp a saját tettünk. A nézők pedig többnyire nincsenek tisztában a repülés dolgaival, sem egyes jelenségek következményeivel. Akkor ki, mi ellen tiltakozzék?
-Mi a fontosabb, a bátorság és a elhivatottság közül?
-A repülés főként gyakorlat dolga. Az oktató és a gyakornok egyaránt felelős az eredményért. Felelősek az említett csapatmunka előkészítéséért. A bátorság, amiről szívesen és sokan regélnek, mindenkinek van. Az elhivatottságot én kitartásnak nevezném. A többi pedig a Diadal örömének várása. Amilyen egyszerű, olyan hosszadalmas. Én ezt látom. Nekem ezt adja, egyelőre.
-Tényleg ennyire komoly a dolog?
-A rendelkezésünkre álló időt egyre rövidebbre szabják. Ha mindennel el akarunk érni, akkor igyekeznünk kell. Ebből fakad a dolog komolysága. Nyegleségnek tartom, s butaságnak minősítem, aki viccelni valót lát a dologban."
(1970)
Romló kilátások gemma 254.
A házak előtt a kispadon, az üzlet előtti sorbanálláskor, az utcasarkon elköszönés előtt, vagy a parkbéli padok között szólnak egymáshoz az emberek. Mikor lassabban, halkabban, mikor kapkodva és talán hangoskodva is. Nem fékezik magukat. Akinek mondandója van, arra készül, hogy megtudja amit szeretne. Bizonyos idő óta, egyesek az előérzetükre hivatkoznak. Vannak jelek, hogy valami készül. Senki nem ad számot róla, csak lesz aztán valami. Azt mondják a nagyok, hogy érezhető jelei vannak. Nem valami rendhagyó, közösségi dolgot készülnek elintézni, hanem mindenki a saját jelét faggatja. Mindenki a saját jelének értelmét gondoltatja mással.
Azon a napon kezdődik a káosz, amelyiken először összekeverik a mennyiséget a minőséggel. Próbapadon, tégelyekben, könyvekben és a fejekben egyaránt próbálkozhatnak, egyetlen jelzett eredmény van kilátásban.
Azt összeomlásnak nevezik.
(1964)
AL SAPKALE GRAF FITILE gemma 255.
(falivédelem alkotó művei): Sütni–főzni nem nehéz, ha van hozzá elég pénz - Kedves vendég nem kínálunk, végy egyedül, itt a tálunk - Jó bor, jó egészség, szép asszony feleség - Eb adogasson, hogy fogyogasson - Hogy az urad ne tudja, nincsen só a fazékba – Könnyebb beszélni, mint tenni, nehezebb főzni, mint enni – Az ebéd készen vár, kedves férjem, jössz-e már - Vásárhelyen születtem, emitt is nöttem fel – Wasch Dich oft und kalt, bleibst gesund, und wirst alt - A vadász vendég nem is rossz, ha a konyhára hasznot hoz - Nincs otthon a macska, táncolnak az egerek – Az Úr Istent leborulva könyörögve kérem, messze elment kedvesemet hozza vissza nekem - Embernél szándék, Istennél ajándék – Ha jöttök, lesztek, ha hoztok, esztek - Lusta lónak, korbács az abrakja – Jóvízű kútnak sok a merítője, csinos-dolgos lánynak akad kérője- Vastag abrosz, vékony a koszt – Willst du Mannergunst erwerben lass das Essen nie verdorben, soll glücklich sein der Ehebund vermeide diesen Scheidungsgrund - Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki - Tatár étek, török tánc, magyar adta, ördög lánc - Akinek mit ád az Isten, az ember nem veheti el – Az asszony gyarló, csak oldalborda – make Love, not war – Irigylik a pacákok, mer én konflival járok - Ne járjon a férj a konyhába, Ne szóljon az asszony dolgában - Ábel megszáradott, Káin elszaladott – Kali vy mozsacie spiacjy - rychtavacj dobra, liohka vyjsci zamuzs - Szülőföldem szép határa, Meglátlak-e valahára - Hol hit, ott szeretet, hol szeretet, ott béke, hol béke, ott áldás, hol áldás, ott Isten, hol Isten, ott szükség nincsen - Ád az Isten, kinek nincsen – Ifjúság aranydió, megőrizni méltó – Tót anyának, tót leánya – Ha vagyon anyja, de ki az apja – Białe gołębie latać nad wsią, bierze moją smutną duszę - Nekem olyan ember kell ki kocsmába nem jár el, Aki sok pénzt keressen, és csak engemet szeressen - Kinek esze nincs, két aranya sincs - Adjál Isten egészséget, székelyek közt egyességet – Hol adnak, vedd el, hol ütnek, fuss el – Kto je pánom lásky, dobre varí obed pre ňu - Jó kedvvel jön haza a párom, Mert én mindig jó ebéddel várom - Mindjárt itt a vendégsereg, idejében kész legyetek - Tot mama Slovenský dcérou - Fekete szárú cseresznye, rabod lettem szép menyecske -
(1981)
Javak gemma? ( '56 )
A javakat köztudottan számokkal is jellemezhetik, ha netalán szükség erre mutatkozik:
· Földi javak 5
· Mennyei javak 6
· Politikai javak 56
· Ha tudhatnám kinek a java. . ., betájolás hiányában éppen a poklok java: 156!?!
· Ingatlan javak 256
· Gazdasági javak 756
· Mikor elkezdtem, még emlékeztem:
· javak; javák; javek; javék; javik; javík; javok; javók; javök; javők; javük; javűk; jávak; jávák; jávek; jávék; jávik; jávík; jávok; jávók; jávök; jávők; jávük; jávűk; . . . jűvűk; . . .
· vagy ilyesmi sem idegen:
· javakba; javakból; javakra; javakról; javakat; javaktól; javaknak; javakért; javakon; javak is; javakig; javakkal; javallt; javallatlan; javallat; . . .
· ezek meg tényleg innen valók:
· javában, javadalmaz, javadalom, javakorabeli, javas, javaslat, javasol, javít, javító, jávor, javul, jóvágású, jóváhagy, jóváír, jóvérű, joviális, jóvoltából, jövedék, jövedelem, jövel, jövendő, jövés, jöveszt, jövet, jövevény, jövő, jővő, . . .
· Ingósági javak sok ötvenhat: 856
· Földrajzi javak 956
· Ingatag javak hiányzóötvenhatosok
· Erkölcsi javak 1956
· A lényegről máig is körültekintő óvatossággal értekeznek a beavatottak, vagy a titoktartásban érdekeltek. Vannak források, melyek az okkal elhihető félrevezetést tartják elfogadottnak. Minden mérkőzést valaki javára fordítanak. Nem akarom úgy mondani, döntenek el. A java még hátra van. A jövő java egyelőre titkos. Nem ismerheti senki, amit tartogat nekünk. Ráadásul még mindig moszkvai hatásra kotyvasztanak. Akik egyszer érdekközösségben öltek, azok egymást és bárkit, bármikor szívesen megölnek. Csak az érdekeiknek megfeleljen. Mindenkor a saját javukra. Még az öléstől sem rettennek vissza, amint mondtam.
· (1996)
Nyolcas (gra) fittyiszek a parkírozóban gemma 258.
*
Ne nézz hátra!
HOL VAN ELŐRE?
(1990)
*
Lestelek, ahogy ígértem
MOST TUDOM MITŐL VISZKETTEM
(1995)
*
NEM IGAZÁN, SZERETTELEK ZSÓ
igazán, nem szerettelek jó
IGAZÁN nem tudom, MIT MONDTOK?
nem igazán!=igazán nem!
NEM VAGY FÉLHÜLYE.
igazán
(1998)
*
20. éves vagyok
EGÉSZSÉGEDRE
irigyelni való dolog
ÉN IS
TÚLÉLED
szeretnéd csak
(1998)
*
ÉN alá MOSTAM
ÉN beMOSTAM
ÉN elMOSTAM
ÉN felMOSTAM
ÉN is MOSTAM
ÉN kiMOSTAM
ÉN leMOSTAM
ÉN megMOSTAM
ÉN nem MOSTAM
ÉN se MOSTAM
ÉN calgonnal MOSTAM
(1997)
emlék gemma 259.
Én tudtam, hogy a sok felszínes lötty alatt egy vulkán munkál. Gondoltam, hogy sok a görcs s az inger. Tettünk ugyan dolgokat a helyükre, elégedetlenek vagyunk az eredménnyel. Mérlegeltük dolgaink, engedményekkel. Nekem jót tett, ekkora fa alatt lenni. Neki se lehetett rossz, mert nem röstellt üzenni. A közönség előtt is megbújt. Verset írni. Egymásnak suttogva mondani. Ha rezzent a lélek, abba hagytuk. Ha elég csend volt újra kezdtük. Talán mindig csend volt, mert állandóan suttogtunk. Mindenkinek volt ilyen munkafüzete. Csak álmélkodok. Ezek, hogy nem kerülnek elő?
(1976)
Az egyik idő gemma 260.
Kedvenc elméleteim közé tartozott a hatvan és hetvenes évek fordulóján az idő dolga. Nagytiszteletű fizika tanárom egy alkalommal valami deltaté viselkedését szerette volna tisztán láttatni, hát ránk kérdezett a felelős kioktató, főnöki magasabb rendűségével. Az övén már többet igazított, mint az a türelem jele lehetett volna. A csend lapuló bogarakként vastagon szétnyomott volna, ha nem lépett volna éppen elszánt, határozottabbat. Előttem haladt el az osztályhossz mérésben, hirtelen megállott, és rám illesztette a többször megismételt kérdését, mármint érteném-e amit kérdezett. Hát megvallom őszintén, azért vonakodtam jelentkezni is, mert nem értem melyik időről beszélünk itt némely előadás vagy lecke alatt. Valami szokott csúfondárosságot mondott, amit éppen szokottsága miatt máris elfelejtettem. Magamban rágódtam, valaha elmondhatom értő embereknek?
Hát belevágtam:- Itt van az alapelv, amig nem volt amivel mérni, addig nem is volt idő, mint olyan. Továbbá pohárnyi tiszta víz illenék, tréfamentesen. Van itt nekem egy számolásom. Az elemi részek valaha hozzávetőleg a másodperc milliárdnyiköbe s netán milliomodnégyzet része alatt kalapálódtak hidrogén maggá. Szinte ugyanennyi idő alatt lett valamelyik kalandvágyó hidrogén pár héliummá. Nem mondom jól? Üzenjetek be. Ha az ekképp tervezett világképem nem csal, akkor ez a dolog exponenciálisan tocsogva terjedt tova, amig a lehetséges százhuszonnyolc vegyi elem kialakult. Felelős bátran mondtam, hogy vélekedési alapom van, csakis százhuszonnyolcat vegyi elemet jósolok. Még mindig, mikor az első kozmikus másodperc század része sem telt el. A dolog rég késznek vehető, ez a dolog koncentrikus hullámként lebeg, ismétlődik vagy kihagy. Az egyensúly miatt néha még keletkezik valami, de mi éppen négyzetmilliószoros sebességgel sem tudnánk elpusztítani a vegyileg adott világegyensúlyt. Lehet arra is fogadni, hogy a vegyi óra nagy szünetekkel tarkított leállásokkal vonszolja magát, valamerre.
A banda harsogó röhögésbe tört ki. Nagytiszteletű tanárom pedig még egyet húzott az amúgy is szoros köpenye övén. Nekem tények kellenek. Megmerevedett a buzgó hitelesnek vélt állása védelmére. Nem filozófia vagy mese jár ide, mi a deltaté? Valamilyen függvény, vagy efféle. Hát nem ezt akartam hallani. Erről még beszélünk-lépett tovább. A köpenye övén még egyet rántott. Az időelméletem elindult hódító útjára.
Lassan mindenki, aki számított megtudta, hogy én többféle időről értekezem. Időnként. Professzorom nagy bánatára, aki a fontosnak vélt kérdésére soha nem kapott kielégítőnek számító választ. Nem is hitte az én önkényesen megjelöltnek tartott osztályozásom. Pedig nem kell nagy tök hozzá, hogy az ember megemészthesse.
(1972)
Naua skribe sur la muros gemma 261.
*
Itt járt BUG MAFIA, szívdobogva vár,
a kvarcórám mindig ettől ketyeg
Itt most BÚG MARIA, miközbe nem jár
csak vígan sóhajtózik és nyekeg
(1999)
*
SOHA NEM MEGYEK HOZZÁD
jó hogy nem is várok rád
(1998)
*
Takarítani illik.
Tessék taka-ríta-ni.
Takarítani kell is.
Meddig takar ít-ani?
AMIG REND LESZ VÉGRE
(2000)
*
Olyan vagy, mint a berlini Fal,
erős, nagy darab, de véged van.
(1990)
*
Marha, aki nem olvas,
a SOROk között.
Politikai Kiadó
(1991)
*
Marha, aki olvas,
TÖRZSKÖNYV KIADÓ
(1994)
*
NÉZZ SZEMBE VELEM
ne menj olyan gyorsan
(1992)
*
A MOTOR ELŐL VAN
az nem kifogás
(1992)
*
Meglásd, hátul is van olyan,
vagy jobb, vagy ugyanolyan.
(1992)
*
Autót vennék
MOST SE TUDLAK MEGELŐZNI
(1993)
*
Nekem bár egy autó kellene.
Trabant is jó volna.
Fedeles bicikli minek?
Ha nincs, kívánj legalább új Skodát.
Nem vagy magadnál.
(1995)
*
Megint elkéstél
Akármennyit félretettél
Semmit se értél
(1996)
*
A lépróba gemma 262.
Nem mondom, sok dolog szépen megvilágosodott. Azt hiszem, látom és érzem az összefüggéseket a következményeikkel együtt. Megtudtam s attól kitaláltam sok miértnek az azértját. Egy dolog azonban ma sem hagy nyugton. Pedig megnyugtattak.
Már rég otthagytam mindent. Hazugsággal és úgy tűnt barátságokkal együtt. Ha a földről felszállsz, csak barátokkal lehetsz. Bíznod kell Istenben és nem téveszthet meg ember. Ezért csodálom, hogy amit nekem a rumos csokival beadtak, bizony nem épp ártalmatlan szer lehetett. A svédországi válogatótól jobban figyeltem. Egy éven belül kiálltam. Gyermekkori orvosomnak meséltem. Hümmögött. Aztán megígérte, utána néz a dolognak. Soha nem mondott semmit a vizsgálódásáról. Csak ajánlgatott, most szedj valami csonterősítőt, rossz a színed adok valami vitamint, ezt pedig vedd be szívnagyobbodás ellen. A vén kópé. Gondolhatta volna, egyszer csak rájövök a turpiságra. Hiszen már évek óta nem tartoztam hozzá. Sem korban, sem körzetben. Csak bíztam benne.
Kivizsgáltattam magam Szegeden. Hormonokat-késleltető, gyorsított energiagazdálkodású gyógyszereket szedtem. Ezek egyébiránt a sportban időszakosan serkentő, hosszú távon erősen lebontó jellegűek. Valaki ezt most utóbb helyre szerette volna hozni. Kaptam tehát valamelyes pótlást. A megbontásba lendült egyensúly nem csalt meg. De helyre, ki tudja, mikor jöhetek.
Mi lett azokkal, akik maradtak? Vagy nem is tudták meg miket faltak be. Bizonyára belehaltak.
Ha mégis kibírták, előléphetnek. Fehér egereknek.
(1970)
Szétnézőben gemma 263.
Mesém idején a Dudutz saroktól északnyugatra tekergő Kossuth utca után a Maros-hídon túl az örökös Szabadi út következett. Amilyen régi, olyan jó volt ez az út. Blazsekékig kockaköves, aztán döngölt apróköves. Igen sok szekér, meg napi két kolozsvári busz váltogatta egymást. A helyi járatok se voltak ritkák. Ha nem nézted a táblát, hát elvittek. A gyalogosra már rá se nézett az ember. Pedig az is volt nem egy-kettő. A kockakövet aztán a városhatárig vitték.
Ezen a vakációs napon minden pont úgy kezdődött, mint máskor. Mindenki igyekezett túlesni a kötelező szülői megbízatásokon, hogy aztán csak a játéknak áldozhassunk. A mulasztás a legtöbb családban szigorú büntetéssel járt, ezért meglehetős türelemmel szurkoltunk egyes lassabban haladó bajtársunknak. Akik készen voltak, már a buszmegálló környékén az árokmarton üldögéltek. Ki beszélgetett, ki tervezgetett, ki pedig egyszerűen pihent. Láttam, amikor kihozták Vaklacit is. Csak oda letették, s ennyi. Ha mi, ha más valamit szólt hozzá, készségesen válaszolt. A leghihetetlenebb dolgokra is kitűnően emlékezett. Az én bandám még a kolozsvári busz előtt összegyűlt. Játszani mentünk.
Délre már baj volt. Elveszett Laci. Rokonsága szinte minden gyermeket kikérdezett. Tény, hogy el volt tűnve. Mindenki kereste, eredménytelen. Mindenki mondott valamit, de valami pontosat senki sem tudott róla. Nagy volt az izgalom. Éreztük, hogy ez a dolog valami soha át nem élt szenzációhoz kapcsolódik. Estefelé aztán kopésan vigyorogva előkerült Vaklaci. Egy szekeres mondta neki, hogy nem akarna-e Bándra menni. Laci akart. El is mentek. Ott aztán dolguk végeztével megtértek. A szekerest senki se ismerte, de az is óvatos volt, mert nem jött vissza a tetthelyre. Ha kérdeztük, miért tette ingatta vaksi fejét:
-Szét akartam nézni.
Azóta van felénk a mondás, szétnézett, mint Vaklaci Bándon. Azaz nézve se látott semmit.
(1985)
Ezt vedd meg gemma 264.
Kijárás nélküli kert eladó, a Fügefa utcában.
Telefon: 09543218441
Hát már senkinek sem fix a telefonja? Mitől lesz egy kert kijárás nélkül való? Az ilyent a szomszédoknak adják el. Vagy a szomszédok mással, maguk céljával vetetik meg. A kamrában van tíz fügém. Szó nem esett a fákjú-ról. Nem volnék ilyen. Ne feledd, én kiskorodban veled papást-mamást játszottam. Ezt nem feledheted.
(1990)
Harmadik, de nem utolsó gemma 265.
Ez az aktuális címe a manapság feldolgozás alatt álló, nyomtatásra összeválogatott egyperceseknek. Az anyagot egyik kedves tanítványom bíztatásából fésülöm. Most mintha több értelme lenne, mint amikor hébe-hóba neki veselkedtem, akármiről írtam. Ezt mélyebbről gyűjtöttem. Van, amit régebbről őrzök. Van, amit már nem úgy gondolok, de nem bántam meg, hogy akkortájt nem kapott el az elprédáló lendület. Sok jegyzetem, s füzetekre menő anyagom veszett. Rendelésre biztos nem állok kötélnek, s alap került volna a következetlen eszmecserének. Mint annyiszor másokkal megtörtént. Uram, mennyien elmentek már, s mennyien készülnek. A mennyekbe, a külföldi mennybe s akárhová el. Csak itt ne legyenek. Itt már az se megy, ha a gyümölcs a meggy.
Fogynak a fecnik. Vastagodik a kézirat. Semmit sem dobnék el. Lgemmatak vagy dobtam már eleget.
Legszívesebben.
Annyira sietek, hisz minden vonat indulóban, s még nem szolgáltam meg az irodalmi segélyemet. Vagy nyugdíjnak fogjuk akkor becézgetni.
Majd elválik, a sietség nem tesz jót. Erre egyet pihenek. Siessen, akinek fúj a cukorgyár. Nekem már nincs is cukorgyáram. Eladtam a kötvényem. Hiszen nekem semmi nyereséget nem termelt. Pedig megígérték.
(1998)
Add fel magad gemma 266.
Szentgyörgy határában villa alávaló telek eladó.
Az első vásárló jól jár.
Nahát, a második már nem is vásárló! Mi a szösz? Vagy tévednék? Kérem elárulni a titkot, mennyit kell pihenni az efféle hirdetések elé?
(1999)
VeseMIK gemma 267.
Mikor Litvániából haza üzentél, irigyeltelek. Nem volt mese. Semmi ép sem jutott eszembe. Addig ütöttek, amíg szétverték az ép, bal vesénket. Amelyik még akkor nálam volt. Csendben maradni. Ez a feladat. Nem nyugatra fordulni. Semmi szín alatt. Sőt operálni se mertek. Sokan. Mindenki vizsgálgatja a cipője orrát. Elmerülnek a nagy dologban. Fényesre kell sikálnod a cipőt. Minden nap. Adottnak, bonyolult feladat. Meg kell hajolni.
A vese mit se számít. A fronton veszett. Egy szerv mindig képes a másik szerv munkájának átvételére. A front ezáltal nyer. Csak a fekete tükör fényes legyen. Hát sikáljuk. Hejh, hányszor leköptelek. Soha nem engednél haza, nem vigyorognál, ha tudnád, hogy befelé fütyögrészek.
Igazság szerint két vesém van. Egyik jobb, mint a másik. Neked csak rossz májad van, s az elvisz. Pokolra.
(2001 után)
EgyeteMIK gemma 268.
Az egyetem szép magas. Tornya órás. Teteje pávafarkas. A kapus tót. Még mindig. Nem enged be senkit. Mert hatalmas. Á tot puternik.
Tanuljátok meg. Szerényen, ha lehet. Az egyik, mindenkor a leghaladóbb dolog. Nyelvelni nem szabad. Kell. A legerősebb nyelven. Ha nem bírja. Ne marja. Minden más, álom. Anyám, egyetem. Ne sírj fel, fiam. Az csak álom. Aludjunk még, anyám. Serényen, ha lehet. Ordibáló és hadonászó embereket látok. Ki vannak kelve embertelenségükben. Azt ordítják, hogy csak nekik lehet igazuk. Anyám, már álmodni se merjek?
Ne, fiam, ne. Nem írtak nekünk egyetemet. Nekünk csak fő iskola jár. Hogy ne lehessünk vezetők. Az van megírva. Tanuld meg, hogy az élet nagyobb iskola. Semmi ahhoz képest az egyetemi törlő papír.
Van eset, hogy látatlanban is adnak. Csak nem a magunk fajtának. De olyan nekünk nem kell, már csak azért sem.
(1994)
EseteMIK gemma 269.
Mongóliába egyezménnyel küldtek. Szép volt. Jó volt. Soha nem ismétlik. El se engednek. A kórházból. Nem ismerik a betegséget, amit felszedtem. A vizsgálat alatt családommal is csak telefonon beszélhetek. Van egy pár éve. Itthon vagyok, űrvendégnek. Leszívják rólam a próbákat. A levegőt, s mehetek. A búsba.
Építem a nemzetek közötti barátságot, s közben engem leépítenek.
A helyzet nem reménytelen. Ha megszokom a mongol életvitelt, talán megmaradhatok. Oda kellene költöznöm, családostól. Véglegesen meg nem gyógyulhatok. Ott sem.
(1987)
MennyeMIK gemma 270.
A mennyben szinte végig ott voltam. Valamely korábbi életem végén jutottam oda. Nem sok fáradságomba került megőriznem a jogom. Minden majdnem megfelelt. A lehetséges kényelem adott. Az elvárás nem soknak ígérkezett. Az éghajlat kellemes volt. A várt jövő alkalmasan érdekesnek ígérkezett. Akkor hirtelen erős bal szél keletkezett. Sokunkat visszaminősítettek. Pokolra való népek, hogy mertetek? Pofátlanul, ide jönni? S repültünk.
Több szinttel alább vagyunk. Várhatóan, nem is emelkedünk. Az itt élők azt hiszik, hogy a mennyekben laknak. Láthatóan elégedettek a dolgukkal. Másról hitetlenkedve mosolyognak. Aki mást is tud, az álmodik. Itt csak az van, amit ők látnak. Nem kizárt lehetőség, hogy a gazdasági veszteségek egyensúlyozására, bevetik ezeket az átértékelő manővereket. Ha rákérdezel, okát nem adják, aztán sűrű bocsánat kérések közepette vissza tesznek. A hallgatag gyávákkal kevéssé törődnek. Sehol sem lehet tökéletes semmi. Miért lenne a mennyben?
Aztán tudod, az egyik ilyen mechanikus játéktervező meghal. Szent Péter lelkendezve fogadja. Percek alatt kiderül, hogy merre lesz elszállásolva. A gazda karonfogja és körbevezeti. A friss vendég úgy érzi magát, mintha hawaiba érkezett volna. Boldogan tér esti nyugovásra. Reggel szörnyű melegre ébred, érzi amint szobáját, megolvasztja a szabad tűz, amit meztelen ördögfiókák szítanak. Méltatlankodva kiabál Péter Úr után. A panaszra, hogy a tegnap nem ezt a sorsot mutatták, a szent csak annyit mondott:
- Az volt a DEMO, uram.
(1988)
VallóMIK gemma 271.
Beszélni, hát beszéltem. Mit tagadjam? Az összes kétszáz tizenegy egész hatvanöt század emberrel. Nyolccal a szakmáról. Tizenöttel a szolgáltatásokról. Harminccal a családjáról. A többivel, semmiről. Csak úgy. Közömbösen. Talán mirigybeszédet. Vagy testbeszéd is érdekel? Semmit. Esetleg megkérdeztem, hogy merre tartsak, ha kéretlen őreimtől elszabadulhattam. Ezek bármi sokan voltak, a nyilatkozatomba nem mutatkoztak. Nem mutatkozhattak. Szégyen, nem szégyen, ma hallom, hogy hazafiasságom csak azzal tarthatom fenn, ha tudom hány emberrel mit beszéltem. Akkor felelősen kiigazítom előbbi nyilatkozatom. Nem sokra emlékszem. Köszönöm. Nem mondták előre, hogy erre összpontosítani illenék.
Most már tudván az elvárást, ha még külföldre megyek, naplót vezetek, hogy hiteles beszámolót adhassak be a kiváncsi hivatalnak. Csak szeretném, ha a jobbik tapasztalataim megtanulnák és itthon is bevezetnék. Máskülönben, mi értelme van az egésznek? Meg akarnának félemlíteni, hogy amúgy vallomásom ellenére is tudják kivel beszéltem. Hát aztán? Nem titok, csak nem lehet röviden összefoglalni. Sokrétű a beszédfonalam, nem tudom értelme foszlatása nélkül jellemezni. Hibát követek el, ha őszinte vagyok. A legváratlanabb dologba kötnek bele. Ráadásul értelmetlenné teszik a vallomásom.
(1968)
EmbereMIK gemma 272.
Erdélyben a dolgok rendje nem szenved az alföldi huzattól. Amit onnan fütyögemmaznek, elvesz a fenyves zúgásában. A fő gond nem ez. A hatalom, melyet a Mindenható egyre fölénk rendel. Azzal van gond. Erősen töprengünk. Sok rend változott. A miénkkel mi leszen? HELYTELEN A NYELVEZETEM? Érdeked volna a félre gondolt beszéded? Nem ijedek meg. Nekem szokott dolog. Ti soha egyenesen nem beszéltek. Már nem gondolsz, a császári vérek nyomására se. Az anyaföld követel és hódít. Nincs annyi áradás. Mégis szenved a múltjától. A kivagyisága hódít. Vele vért és földet cseréltek. Hűnek ezért, ellenségnek azért. Lengyelt, szlovákot fogadtak. Erdőt vágtak. Zsidók fejéhez. Erődnek és tüzelőnek. Oláhok előbb dolgozni jöttek. Gabonát vetettek. Kenyérnek és baromnak. Koldusnak csak úgy is. Barmot őriztek. Kendert tiloltak az esőnek. Gyapjút szőttek a hidegnek. Az örmény fejte a tejeiket. Néha a hasznukat is. Ellátták dolgaikat. Nem haragudtak. Senkinek nem maradtak adósok. Őrizték a jussukat. Ez csak ennyi. És így marad. Emlékeik egyetlen nyelvét beszélik. A szerető emberségességét. Róvásukra írják. Dögróvás. Megróvás. Az Isten majd összevet, s kárt vallottnak fizet. Még egy kissé késik, de én remélem, hogy mindenki elnyeri, ami őt megilleti. A vezetők ideje nem jött el. Van ugyan egy-kettő, de a nép csendesen és óvatosan kivár. Nem hisznek a kecsegtetésnek. Hümmögnek, karikáznak, s nem hiszik ami rájuk jár. A székely embernek kell az országgyűlés. De csak amelyiket szabadon nyerte, s nem latinul tartják, mert azt már százötven éve felhagyta. Akkor is a hatalom szorította ki a székelyt. Most is a hatalom packázik. Meghívja, hogy aztán kirekeszthesse. Csak erre való. Ne dőljünk be. Nem hallják szavam, a fenyvesek hangosabban zúgnak.
(1995)
Emlékezetes kalandozás a koordinátáknál I. gemma 273.
1979 – ben, a ballagást követő 10 éves találkozóra készülve, magammal szerettem volna vinni azokat a lapokat, amelyeken Református Kollégium főépületének földrajzi helyzetét számoltuk ki, külön – külön és egymás között önzetlen elemezve. Nem könnyen került elő, persze töredékekben, de szerencsém volt néhány verses próbálkozásommal. Valami versek hátán, volt néhány köztes eredmény, és Buksa Árpád megjegyzése az abszolút hiba határáról. Az pedig nem veszett el, mert az abszolút hibát bizony elég sokat veséztük. Most már nem rendelkezek a hivatkozás forrásával, de arra biztosan emlékszem, hogy 20 másodpercnél kevesebbet engedett meg. Mégis, mintha sokallta volna ezt az igényességet a publikum, de hát a Bolyai Farkas Középiskola méltó híréhez a legtöbb sem elég sok. Így én Árpival, de mással sem vitatkoztam jelentékenyen. Az én eredményem majdnem egy perccel tért el a kerek méréstől, s a megengedettől is valami fél percre eltértem: Északi szélesség 460 31' 56" és a keleti hosszúság 240 32' 56".
Nem mondom, László I. adta be a számolásom, úgy ahogy azt Buksa kérte. Pontosan, semmi eltérés nélkül. Hol fekszik valós, földrajzilag a Bolyai Farkas Középiskola? 1967 – ben vagy 1968 – ban, amikor az önképzőkör faliújságja a Bolyai utca felőli szárnylépcsőnél volt a belépő ajtó mögött, szenzációt dobott be a vájt füleknek. Valaki a Darvas és a Bedő család érdek és fénykörében, állítólag közel százéves feljegyzésre bukkant. Két diák kiszámolta az iskolaudvar tengelyén kimért egyharmad távolság pontos földrajzi koordinátáit. Ami a szemem szúrta, a kijelentésben szerepel, hogy elemi módszerekkel. Ez van az 1874 – es feljegyzésen: Északi szélesség 460 32' és keleti hosszúság 240 33'. Amit ehhez hozzáfűzhettem, ennyi volt: – Hihetetlen. Megtanultunk egy rakás képletet, egy halom helyettesítést, átszámítást, megismerkedtünk néhány megadott koordinátával, meghallgattuk a számolás módszerét, valamint az igényes, azaz hibamentes számolás követését. Mennyire pontos egyszerű eszközökkel mért koordináta?
Egy korabeli számolás az iskolai alaprajzon…Északi szélesség 460 31'és keleti hosszúság 240 32' Ezt középiskolás koromban produkáltam, van némi eltérés a fenti eredmények között.
Hol van ettől az általunk mért koordináta? Az osztályban a bevallott átlagos eredmény ez volt: Északi szélesség 460 31' 58" Keleti hosszúság 240 32' 59" Buksikánk kérésére mindenki taszított egyet az eredményén, aztán Laci bácsi nagy rémületére elő rukkoltunk vele. Csak hümmögni tudott, s az övén még húzott egyet, pedig már nem lévén, amit szorítani. Ennek ellenére, minden alkalommal újra és újra megtette. Nem mondom, hogy a ma leolvasható eredmény bármely műholdi közvetítésről: Északi szélesség 460 32' 36" Keleti hosszúság 240 33' 50"
A középiskolai tanulmányaim a helyi 3 évet követelő Pedagógiai Intézetbe folytattam. Az ott mutogatott városközponti koordináta:
Északi szélesség 460 32' 31"
Keleti hosszúság 240 33' 56"
Ha van valaminek valóságértéke, akkor én vakáció alatt a területrendezőknek a teodolitjait hordoztam, és ezt a koordinátát a Teleki Könyvtártól lefelé abban a kis parkocskában mértem. Nem teljesen elemi úton. A városközpont déli határa ebben a koordinátában volt, ki mondja meg, hol
Északi szélesség 460 31' 50"
Keleti hosszúság 240 32' 56" ? Szabó Zolival még egyszer csudánkban megismételtük.
Ne töltsük az időt, a Köves dombon levő dűlők között, a lakott területtől 300 és valamivel több méterre. Hát ennek aztán tényleg semmi köze nem volt a Bolyaiak terének környékével. Még volt egy adatom. A város nyugati kijárójának a koordinátája:
Északi szélesség 460 31' 54"
Keleti hosszúság 240 32' 55"
Nos, ez hol van? A Nagyállomásnak nevezett vasútállomás előtti terecske legalsó szögletében, nagyon közel a keskenyvágányú vasúti állomásnál, a Frigó oldalában. Ezek voltak azok a nagyon pontosan, de elemi úton talált koordináták, amelyeket egyes helyeken váltig szajkóztak, s még az előmenetel is veszélybe kerülhetett, ha mást mértél, mint azt a professzorod tudta. Sokan nem is próbáltak a dolognak utána settenkedni. Árkossy Laci bácsi volt az, aki megengedte, hogy mérjünk, számoljunk, tudta, hogy elváltoztattuk az adatokat és az eredményt. Alkalmat kerített rá, hogy a másabb jellegű eredményeinket is értékelje. Volt csúfolódás is, de az is megérte. Példátlan, milyen sok tapasztalatot adott át, teljesen elfogadható úton. Hát éltében nem tudtunk hálálkodni neki, hogy egy kiismerhetetlen, sikeres munkára serkentéssel ismertetett meg.
(1980)
Van egy titkos ernyőm gemma 274.
Nem mondtam senkinek. Még csak nem is hivatkoztam. Tartottam, ha velem látják szégyenli a társaságom. Nem tolakodtam. Ettől, mitől, féktelen és önző pimaszság lett úrrá rajta. Azt sejteti, hogy uralkodhat a fejemen.
Ó, már híres bajok embere. Ha javakat hagyok, te leszel. Utódom nem, örökön örököm. Csak fel ne fúvódj, fényesem, tényleg tanítsalak(?) Mire még szi(d)sz.
Én még olyan kicsi vagyok. Alig egy száz s hetven s hat és fél. Centi. Méterben. Óriási törpe. Mellette. Csak nem egy singgel mérnek össze. Sem azelőtt, valakivel. Sem most, egymással. Aztán már, senkivel. Olyan nagy és jóságos, napernyőnek tartom. Így aztán senki, nem akar tőlem semmit. Én vagyok a nagynak, a kicsi árnyéka. Ez a gondom megváltó ára. Barátja? Szennyesládája? Nem kell a válasz. El van boronálva. Minden.
Mikor haragudtam rá, csak tetettem magam. Ezután csak egyszerűen elkerülöm.
(1974)
Válogatott bölcselkedések gemma 275.
I* Nincs feszültség az áramkörben. A kapcsolón sem kering áram. Mégis kapcsolgatnak.
II* Az elitpártok energiát tartalékolnak. Valószerűen sós, ecetes lében tartósítva.
III* A hazugság mindig jónak tartott indulattal együtt jön.
IV* Minden verseny akkor jó, ha van első s utolsó.
V* A demokráciát szerkesztik, működtetik, fejlesztik és megvédik. Önmagától nem létezik és nem működik.
VI* Akinek sok van annak több kell, s a több a többet vonja.
VII* Már csak hányni jár beléd a lélek.
VIII* Szabadok, mint a kíváncsi kecskegidók.
IX* Dombra telepedik a kutya, s ott kucorog.
X* Aki okos, Új-Zélandot választja.
XI* A vélekedők hatalmasok. A butát sajnálják, az okost irigylik. Mind a kettőt kikészítik.
XII* Ne hajtsd az ágat, mert meglátnak.
XIII* Kicsiből sokat adni, nagydolog.
(1998)
ÉrtemMIK gemma 276.
A vonal értelme szerint, sokkal hosszabb valamely szakasznál. Nem kell mértani, tudomány-szigorúan kimért szakaszra gondolnod. Sőt. A két végpont sincs olyan egyértelműen kihangsúlyozva. Azt kell mondanom, hogy egy tétova vázlathoz, számtalan vonaldarabot használok. Számtalan szakaszt használok. Számtalan megfontolt mozdulatot fecsérlek rá. Számtalan fölösleges és tétova mozdulatot teszek ugyanakkor. Mindannyit látható vagy láthatatlan vonalak mentén. Valaha lesz-e valami gyümölcse? Van-e az egésznek legparányibb értelme? Meglátszik-e végre a felület?
Hát persze. A vonalak kusza sokaságában hangsúlyosan megvastagodik a lényeg. Mindenkinek azt az arcát mutatja, amelyiket az illető érzékelni képes. Mégha az ilyesmi többes számban ízelne is.
Legalább kétarcú síkot jelent-e? Ha arra járok, megnézem. Ha találom, megkérdezem.
(1999)
SzegénMIK gemma 277.
Mi fáradt halandók, ha lemostuk a nap porát, s ha véletlen eldöntöttük, hogy a színházba megyünk, a gazdagok előttünk vagy éppen velünk érkeznek. Be nem áll a szájuk. Azon nyávognak vagy selypítenek, hogy a mai darabot már harmadszor vagy ötödször kénytelenek megnézni. Ennyi, de bosszantó. Minek mondják?
Előadás végén jár egy sör vagy egy bor a prolinak. Kinek jut egy késett vacsorára, hiszen reggel frissen dologra kell kelni. Legkésőbb éjfélig, kusti lefekvés. Ssst. Csend és alvás. A késett részeg nem üvölt, a félős kutya sem szűköl. Gyors alvás, valaki korán kel és holnap is dolgozik. Mindenki ezt tudja.
Az egyik milliomos és még két félmilliomos rendszerint el-elmaradnak. A haza felé igyekvőktől. Bevágódnak valami vendéglőbe. A kalapból kihúzzák a szolgálatost, a többi személyzet, nyomás haza. Egy pincér és két zenész beosztott szolgaként, lesi intésük. Hajnali háromra aztán ők is lecsendesednek. Az éber erejük lassan elválik tőlük. Próbálnak, ágaskodnak, nekiveselkednek valahová még elmennének. Fogy az erő, több a bőgésbe is eliramodik, később hangosan nyögve szinte sírva, vagy szitkozódva, elválnak. Ha még maradt egy konflis, azt háromfelé kérik, fenyegetik, aztán mind felülnek s arra mennek, amilyen sorban a kocsis viszi őket. Van, amikor kötekednek a kocsissal, de az se hagyja magát, az ostorát megpattogtatja, s fennen kijelenti, hogy tud amit csak ő tud. Valahogy aztán a kapun benn lévén, még egy-egy nemesi ordítozást elengednek. Van, aki azt hiszi hajnalosan, hogy már a gyár dudál. Van, aki semmit sem tud meg ebből. Pedig nemsokára az ablakok szerre-rendre megvilágosulnak. A lehúzott kis petrólueumlámpák erőre kapnak. Másokat frissen gyújtanak. Megvilágítják a mosdóvizet, az inget, az ennivalót. Az ágyban maradt családra is esik némi fény. Nem jut belőle a cipőre, a harisnyára, vagy a csizmás kapcára.
Minden kezdődik elölről. Mennek s nézik a gazdagok már megtértek. Valamiből tudják, érzik, hogy itthon vannak. Pedig azoknak még horkolni sincs erejük. Nagy népies csend van. A sürgés-forgás csak lassan erősödik. Hát érti ezt valaki? Szóljon.
Jó népek, maguknak nincs dolguk? Nem dolgoznának valamiért? Ezek akkor miből, mikor, hol, miért vannak?
Hallgass! Ezekért a buta kérdésekért, inkább téged nyiffantanak ki. Akinek ne lenne elég nagy háttere, már rég elvitték volna a nagy Dunai szigetre. A kérdésre pedig itt se így, ott se úgy, választ ne remélj. Minek képzeled magad? Te volnál Dreistein? Az, egy nyikháj, egy niemand.
Majd ötven év múlva, ha megéred, valaki elmondja, hogy nem pusztult ki a gazdagok írmagja, sőt szaporodott. Kiváló talajon engedtek gyökeret az újgazdagok. Már a negyedmilliomosok is dorbézolásba kezdhettek. Az osztályellenség nem ott harcol, ahol rákenik. A feladatot. Az mi lenne vagy lehetne? Hát feladat, amit a francia krém elit minden kultursejt elit ellenére sem volt képes megoldani. A rejtett polgárias fennmaradásban lelik az ellenszert. Gondolatban. Egy nap felkerekednek, s kiderül velünk éltek. S azért maradtak fenn, hogy nehogy vérszívók nélkül maradjunk.
Azt gondolom, hogy megérhetjük közelről, hogy bevásárlási szándékkal megyünk az élelmiszer üzletbe. Ott kiderül, hogy a zsebünkbe lapuló három millió nem elég a teljes vásárra. Talán négy – öt cikkről is le kell mondanunk, ez alkalommal.
Itt mendegélünk mi csendben, akik dolgozni fogunk. Más helyett is, ha kell! Vajon hányan vannak ők, akik előbb és több fizetést sepernek be, mint mi. Tényleg, egy tizenegy lejes ingért, a munkások összesen miért kapnak csak négy lejt. A többi talán a szovjet éhezőké lesz? Vagy ezeké a mulató éjjeli baglyoké. Adjon az Isten elég pancsolt vodkát nekik.
(1976)
PolitiMIK gemma 278.
Együtt vagyunk, nem tagadom. Együtt nagyobb a kurázsi. Nagyobbat vállalhatunk. Többet foghatunk. Messzebb mehetünk. Csakhogy a politika nem egy belterjes kutyaf… Azt nem lehet többfelé rángatni. Ne menjetek a kormánynak a környékére se. Ha valami nem megy, annak az olaját biztos rátok fogják kenni. Meglátjátok. Tőletek jön majd minden, ami üzemhiba. Fogadjunk. Tolvajok és kurvák lesznek belőletek. Alakultok a fő politikai vonulathoz. Észre sem veszitek. Pont olyanok lesztek, mint akiknek most a segítségére siettek. Ne feledjétek, a kisember választott. Nem a politika nyúlt utánatok. S mikor majd a kisember másfelé siet, nem kapkodhatsz utána. Nem fog ráérni. Évente fog morzsolódni a szavazó együttesed. A kisember fordul s elmegy. A mai gazdát hiába szolgáltad, kenyérhéjat sem vet, lehet neki sem lesz. Harmadik menet sem lesz. Elszenvedheted.
(1996)
CukoroMIK gemma 279.
Volt, nem mondhatom egyszer, mert végig ott volt. A csempekályha lapokat készítő műhelyek és az ötös iskola között, volt egy zöld bódé. Akkora lehetett, mint egy jobbacska albérleti szoba. Abban volt szinte mindig, amikor én csak kívántam, I. bácsi. Nem is így hívták, de ő csak így szólítatta magát. A helyzet magától nem adódik, nem tudom mondani, hogy török létére, vagy cukrász minőségében, ezt vagy azt kellett tennie. Egyszóval ez a kalyiba a nemes édességek hajléka lett volna egész gyermekkoromban. Nem jegeces fagylaltot, hanem krémet nyaltál. Vehettél bármikor halvát, baklavát és marcipánt. Rendelhettél mazsolás kalácsot vagy nugát, és nyolcízű rahátot. Olyan tortát nem ettél kétszer, ha lehetett mindig mást ajánlott, hogy egyiket se unhasd meg. Lehetett krémes vagy béles, ha nem éppen dobosi réteges. Nyáron olyan szörpös vizet ittál, hogy másnapig is vitted szádban az ízét és aromáját. Télen át sem szűnt meg a különc ajánlat. Pijukával is gyümölcsöt etetett, pedig kornyikás és válogatós volt a szentem. Füstölt vagy szárított és cukrozott gyümölcs jutott, mindenki kedvére naponta más. Mindig csak banikért is sokat adott. Biztos vásárlónak számítottunk. Két dolog nem jött a buksimba máig. Ha egész nap a bódéban ücsörgött, mikor készítette a másnapra valókat. Hol tartotta olyan diszkréten a háromkerekű pléhszamarát, amivel öreg estéken a közeli Hídvégre karikázott. Az érthető volt, hogy a bal lábán magasított sarkú cipőt viselt, ettől páratlanul udvarias ember volt. Amíg voltak a zsidó és az örmény boltosok, mind segítettek az eladásban. A temetőben utcát nyitott. Ahol a sírját vette, ott négyet kellett átparcellázni, hogy a helye mindig a felkelő napot lesse. Valószínű békéval ment el. A végén már ipar sem volt, brágát sem vettek, a háromkerekűre hajtási engedély kellett. Egyszóval a zöld bódénak fokozatosan befellegzett. Az ipari cukrászok valamelyik ötéves terv végére biztos a nyomába lépnek. Benne lesz a köszöntőbe s az ünnepi jelentésbe. Kivételt képez, ha addig minden teljesen tönkre menne.
(1978)
SportiMIK gemma 280.
A Lázár Ödön művelődési ház mellett tizenkét sportágban működött sportkör. Papíron. Ugyanis a két sifonban csak a leltárívek, trikók, gatyák és cipők sem fértek annyinak. De az öltöző szobában sem. Valódi csapat volt a fociban s a kézilabdában, a nagyok s a kicsik csapata, mind a kettőnél. Ott volt a futókör, változó létszámmal, de kifulladhatatlan lelkesedéssel. Volt még a kerékpározó csapat. Kisebb jelentőséggel ugyan, de a pityke csapat s bőrlabdát hajítók is léteztek. Minden tagnak volt egy rendszámozott, illetve szám nélküli trikója. Ilyen versenyző büszke volt a csapatára. A csapat számított rá. A ruhád otthonról hozd. A felszerelés árát megisszuk, ha nyertél. Hazafiságból sem semmi a helytállás. Zöld alapon szépen sárgán, Lázár Ödön MSK. A verseny után szépen kimostad, s a gondnoknak leadtad. Ha elfelejtetted volna, akkor egy másik versenyzőnek baja lehetett volna. Izzadtan, magad sem veszed fel. Mit vett volna magára? Nehezen ment ebben az időben a szabályos felszerelés dolga. Megjegyzem, ilyen országos bajnokságon volt ugyan baj a trikó csere-berével, ám a jelek szerint túléltük. Hozzá járt még a fekete klott gatya és kék-fehértalpú kolozsvári tornacipő. Valóságos forradalmat értünk, amikor a zöldtalpas kínai tenisz cipőket megkaptuk. Felhúzás előtt sokáig nézegettük.
Volt egyszer egy futóverseny, a régi trikók díjban való értékesítésére. Annyi versenyző volt, hogy az MSK-nak az életben nem lesz annyi trikója. Nagy pályája van a LÖMSK-nek, de egy tűt nem tudtál volna leejteni, a nagy tülekedésben. Futott a környék apraja és nagyja. Alig lehetett korosztály s akármi szerint osztályozni a népet. A díjba aztán elhoztak mindent, amit a Maros, az Akarat, a Törekvés és a mindenféle szuszogó sportegyesületek nélkülözhettek vagy a molyoknak teher volt a vállán. Egyszerre papagáj színes lett a negyed, de többet nem is rendeztek ilyen mezei futóversenyt.
(1966)
MajoMIK gemma 281.
Itt van mindenki. Aki létezik, vagy csak valamire számít. Családtagok, rokonok, ismerősök, barátok. A nők szépek. Milyenek lehetnének. Kontyos, lófarkas, bodorított hajúak, simás mattarcok, festetlen és malteros szeműek. A mell és csípőbőség szabályos. Jut mindenkinek, amennyi kell. Mind mosolyognak a fényképész örömére. Úgy állnak, mint a csőnadrág. A férfiak kopaszok, beatesek vagy elvis-hullámosok. A válluk többnyire elég széles. Másként mindenki egyforma. Középen az orra, felül mellette a szeme, ha kék, ha barna, alatta a szája, ha nagy, ha kicsi. Minden szürke. S mi a van bizonyossága? A viccek arról szólnak, hogy még csak a szarvakat nem Diadalült lencsevégre kapni. A viccmondó szerint mindenkinek van. Azon röhögne, hogy szarvas őkelme is? A többi csak balhé, duma vagy elvtelen vita alapja. Minden más rajta van a képen. Néha színes is kerül. Csak ne láss többet, annál amit lekattintottak.
Itt van a majom, minta népem, nézzed, hogy öli a másikat egy nyalás banánért. Nézzed magad, káinka, öld a magad ábelét, mert egyformán elsurrantok a kertek alatt a szomszédba. Nőt lgemmava lesni és megvenni. Ha kitelt az itthoni becsület s folytatni a tegnapi beteges bujaságot, nem teheted, hogy nélküle maradj. Nézzed és tegyed, hogy vesznél bele, dolgod hívő bajodba. Tegyed a veszendő léted, sovár betegségeidbe, tehetetlen esztelenségedbe, te féltékeny, buta, ó-módi majom.
Pont olyan vagy, mint nyolcvanezer évvel ezelőtt, netalán hatezer esztendeje vagy harminc évvel előbb.
Mint ádi s évi a luciferkó lencséjébe vigyorogva. Fénykép után egymás csóréjába csíptetek, s sokáig kéjesen röhögtetek. Milyen jópofa tett lehetett! Ma sem jutottatok ennél tovább. Hát nem derék fényképek? Szeretlek, majom népem.
(1991)
HogyisMIK gemma 282.
Sokoldalúan fejlett. A hülye, takaréklángos anyád öröme. Nekem ne fáraszd magad az ország fejlett állapotának ecsetelésével. Ott voltam egy évet, az agyagdombokon. A faluban senkinek nem volt villanya. Három főbb vezeték keresztezte egymást. A faluban kétszer annyi részeg ember volt, mint józan. A gyermekek száma alig haladta meg a felnőttekét. Az iskolai agysrófolás senkinek nem állt az érdeklődése irányában. A borászati központot tizenkét szász család működtette. Azután Franciaországba mentek. Via München. Tárgyaltunk is róla, helyesen tudnak fogalmazni a gyerekek, románul. A szövetkezetben mikor felmutattam az 1966-os kiadású száz lejest, tíz perc alatt megtelt a bolt. Pedig dobolás sem volt. Csakhogy ilyent senki sem látott. Csoda volt. Mint minden, ami velünk is kapcsolatos volt. Erről beszélgessünk. Végre valakivel. Ami sokoldalúan fejlett.
(1974)
A jussföld elpárolgott gemma 283.
A végrehajtó bizottság szűkített házi gyűlésen elhatározta, hogy főút mellett az alszegi térő felé eső kerti szántót a kollektív elnökének és egyik brigádos elvtársának ítélik oda. Mert ők meg is fogják művelni. Nem úgy, mint a nem törődöm városiak, akik talán nem is jogos tulajdonosok. Lám odafutottak a vízügyhöz, hogy a szerintük szakadt part megerősítésére támogatást kérjenek. A kiutalt csereföldet ezzel vissza is utasították. Dehát az árterületen nincs, nem is lehet beruházni. Jól megjárták. Tárgyalásokba nem bocsátkozunk. Már az öreg, az apjuk, sem volt földműves, csak másokkal dolgoztatott. Nem akarom azt mondani, hogy kizsákmányolta volna a népet. Csak földet tartott, amit nem dolgozott meg. A munkást pedig sokszor nem lehetett eléggé megfizetni. A gyermekei is csak másnak akarják elkaparni az alkalmas helyet. Mi azonban vigyázunk a falu vagyonának egységére.
Az nem tartozik magukra. Felparcellázta, s kész. Ha ő dolgozza meg, akkor jussa van hozzá, hogy olyan vetésforgót alkalmazzon amilyent helyesnek lát. Nem, nem látta jól, egyiken sem építenek. Különben sincs a csivikben, akkor pedig kit zavarna?
Minket, hiszen azért kérdezősködünk.
Maguk végig a mi földünket osztják. Egymás között. Minket mikor kérdeznek meg, talán igényt tartunk a kollektívben esedékes osztalékra. Vagy elfeledték volna, elég hangos körülmények között ünnepelték a Diadalt. Nagyapám mukkanása nélkül bejelentették, megértette az új idők szavát, többet nem fárasztja magát. Közösen dolgozzák meg és közösen viszik haza a termést. Most pont azok tusakodnak, akik az éretlent mindig hamarabb haza vitték. A maradék kevésből, az osztással még kevesebbet kaptunk. Annyira kevés volt, hogy évekig nem mentünk érte.
(1974)
Egészséges lakók gemma 285.
A pacsirta-telepi emberek sokat dolgoztak. A saját kenyerükért, egymás öröméért. A munkához erő, egészség és kedv kellett.
A balesetek dolgával most nem foglalkoznék, bár voltak ilyen jelesebb esetek is. Az egészség felől csak arra tudok biztosan emlékezni, hogy a dolgos emberek ritkán voltak betegek. Ha valami bajuk mégis volt az várhatott télig, mert akkor értek rá kúráltatni vagy soha, ha restelkedtek volna miatta. A megbetegedések terjedésében és házias gyógyászatában mindig jelen volt a hanyagság. Mindenfajta megbetegedés ismert volt. A tuberkulózis, a vesebajok, a májbajok, a diszkusz és a reumásan kapcsolt betegségek szedték többnyire az adós áldozatot. Vittek emiatt néha valakiket a közeli vagy a központi temetőbe. Mégis többen a tisztes öregkorral paroláztak. Szabadság idején elmentek valami más környezetbe, rendszerint valamilyen fürdőre. Emlékszem nagyapám egyik ilyen fürdőjére, ahol esős idő lévén csak ivókúrát vehetett. Sajnálta is magát eleget, hogy egy életre megutálta a vizet. A képzelt betegek azok kilógtak a rendes emberek sorából, csak feltűnőségből voltak betegek. A rendelő várószobájában sajátították el a jeleket.
Van rá példa, a várószobában olyan betegségekkel találkozhat az ember, amitől aztán kevesebb nyugta lesz. Ha a józansága megmarad, még legyűrheti. Ha a betegség erőt vesz az emberen, akkor elpusztítja. Hát ez van. Ezt a nem kis negyedet egy ideig két felcser és három bába látta el. Aztán a szocializmus nagy vívmányaként egyszerre két orvost és két-két nővért soroltak melléjük. A felcserek ideje gyorsan, a bábák és a kenőasszonyok ideje lassabban áldozott le. Tudomásom szerint most is működnek.
(1968)
dZimte Wanddekalogie in dAborten gemma 290.
(GRAFFITYISZ)
IGYÁL AMÉG TART BELŐLE csak az ivásra kifogás az ivás (1990)
NINCS JOBB DOLOG, MINT NYUGODTAN SZARNI (1991)
ISTENEM ELFOLYT A MAGVIZEM (1965)
JÓL NÉZZ LE, PARASZT MÁSKOR NEM ILYEN LESZEK(1967)
MEKMONTTAM NE LESKŐTTY(1981)
ISTENEM, FELÁLLT, HOVA LEGYEK add át a helyed MI EZ TALÁN AUTÓBUSZ? (1983)
A puha cumi nem árt az ínynek (1989)
Amit puhán beveszel
És keményen kiteszel
Mi az? (Mónika-cumi) (1999)
TE IS BEIRRTÁL A FÉLSEGGEMBE CSAK EDDIG IRJ, A TÖBBI AZ ÉN FELEM. SZARJ FÉLIG, ÉN IROK EGÉSZEN (1999)
Beköszön Mónika Drága ügy Mónika Bill cumi Mónika Dalol herr Mónika Ráharap Mónika Szaxofon Mónika Bill indul Mónika Leköszön William.
(1999)
Tanítani gemma 295.
Néptanító leszek, ezért élek. Megszolgálom a pártom, Elvtársi hálából. Kiszolgálom a népet, mert lehetőséget adott nekem. Milyen sok dolog, szép feladat! Csak üres.
Elvtelen és feneketlen. A többivel, hasonlókkal egyetemben.
Minden környékbelijével együtt. A legtágabb lehetőségek országával együtt. Beruházás nélkül. Méltó fizetés nélkül. Örökös zaklatásban, még két feladatod van hátra. Egyiket megtudod a napján, a másikat később vagy sohanapján. Ez a magyarázat arra, hogy bármiképp lenne a dolgok alakulása, neked lázadnod nem szabad, csak a feladatot felvállalni, s mikor mi nem megy, a hibát is eltakarni, vagy elhordani, semmiképp kijavítani. Az önbírálat szellemének parancsára. Rajtad kívül senki sem hibás. Ez az első pont a szabályban. Lásd már sikerrel indultál. Mi végre?
Valamit megtanultál. Nem mondod? Ezután taníthatsz. Na látod, mennyire megügyesedtél.
(1977)
Emlékezetes kalandozás a koordinátáknál II. gemma 296.
Ha van valaminek valóságértéke, akkor én vakáció alatt a területrendezőknek a teodolitjait hordoztam, és ezeket a koordinátákat a Pacsirta – telep és Remeteszeg szélén, illetve Benefalva vélt helyéig tekintettem. Nem teljesen elemi úton. Csak azért mondom.
A hídvégi rév helyénél:
Északi szélesség 460 33' 05"
Keleti hosszúság 240 32' 36"
A remeteszegi park besei végében:
Északi szélesség 460 33' 53"
Keleti hosszúság 240 32' 12"
A remeteszegi temető fölött:
Északi szélesség 460 34' 26"
Keleti hosszúság 240 33' 01"
A külső vámháznál (hízlalda):
Északi szélesség 460 34' 49"
Keleti hosszúság 240 32' 37"
A benefalvinak gondolt malomároknál:
Északi szélesség 460 34' 04"
Keleti hosszúság 240 33' 22"
A Marosgátnál (a Hétfák közelében):
Északi szélesség 460 33' 39"
Keleti hosszúság 240 34' 02"
S legyen itt egy találós kérdés:
Ha együtt vesszük a Hídvéget, Libáncsot, Remeteszeget, a Bulgár kertekkel a Marosig, Szentannát a Malom utcáig, a Víztelepet környékével, Mekkora részét teszi ki Marosvásárhely területének?
(1980)
A mi utcáink gemma 297.
Amikor az iskolában a statisztika elméletét tanultuk, azt gondolta volna az ember, hogy annak az anyagfelvétele ammyira pontos és ellentmondásmentes, hogy a tévedés legkisebb esélye sem merülhet fel. Itt babusgatok egy korábbi jegyzetet, de a pontosságát nem volt alkalmam leellenőrizni, nem is tettem közzé. Most kiderült, hogy éppen ez hiányzik, hát ide bigyesztem.
Marosvásárhelyen 408 utca, tér és park megnevezése a következő szempontok szerint csoportosítható: 77 személyiség név, 98 földrajzi fogalom neve, 43 növényfélék nevei, 13 állatok nevei, 27 történelmi események megnevezései, 88 helyi nevezetességek és 62 egyebek. Szerintem ez a kimutatás nem bír semmilyen sztatisztikai jelleggel. Viszont nem találtam adatot arra, hogy hol és melyik dokumentumban rögzítették a megnevezések milyenségének megválasztási arányát, és van-e arra rendelkezés, hogy a régi megnevezések közül melyeket kell megtartani, vagy mikor lehet egyeseket kicserélni. Van arra feltétel, hogy kegyeletből valamilyen megnevezés érinthetetlenségi előnyt élvezne? Nekem az utolsó névalakítás 1964 –es javaslata áll utoljára a rendelkezésemre. A későbbiek (1990) talán titkosak?
Akkor itt áll ez a mondat: A statisztika az a tudomány, amely a vizsgált terület változásainak adataiból helyes következtetést von le, a vizsgált terület fejlődését illetően. Vajon, ha helytelen adatokat közölt a vizsgált terület, akkor is ez érvényes? Mert a fenti nyolcismeretlenes egyenletnek elképesztően sok megoldása lehetséges. Ezek a megoldások nem kötelezően szolgálják a lakosság jó hangulatának ápolását.
(2001 után)