AZ ÖTÖS DOLGA

Volt egyszer, amikor ennek már értelme volt, a néhai ember rajzolt jellel mondta el társainak, hogy az általa tiszteletben tartott jelenség formát ölt és jelen lesz az ők minden napjaikban. Ahogy én a régi öregektől hallottam legelőször öt elemet emlegettek, ezeket őselemnek nevezték és a táltosaikkal is megidéztették. Lehet olyant is hallani, hogy az öt elem emlegetése Isten teremtményeinek alázattal való emlegetése, mikor hatodiknak Őt emlegetik méltó tisztelettel. Később a kínai szomszédságra utalva, már csak négy elemre emlékeztek. A kínaiak nem szerették Isteneiket a pornép dolgai között eléhívni. A fémről bölcsen hallgattak, mert abban a fejlődési időben mindenki, más fémnek köszönhette mesteri tudását, hatalmát vagy megélhetését. Pedig ott volt a vas, ami azelőtt réz, ón és cink alakban volt jelen. A vas megdolgozása, a kínai szomszédság idején közelebb állott az acél ismeretéhez. Ez a dolog lényegén semmit nem változtat. A megdolgozás receptje hétpecsétes titok volt.

A négy elem (semmiképp nem kizárólagos székely találmány) a nyugati asztrológia (Babilóniából a görögök, vagy éppen és rómaiak közvetítésével Nyugat-Európába eljutó asztrológia) és általában véve a kapcsolati ezotérika fontos jelfogalma. A négy őselem a Tűz (nehezen szelídíthető), a Víz (megtisztít és felold), a Föld (vagy lebilincseli, vagy elengedi az energiádat) és a Levegő (szabadságot ad). Ezekhez meghatározott állatövi jegyek tartoznak.

Régen a sámánok varázserőt tulajdonítottak az elemeknek. Több ősi filozófiai rendszerben megjelentek az archetipikus alapelemek vagy őselemek, melyek segítségével a természet jelenségeit próbálták megmagyarázni. A görög őselem-koncepció (föld, víz, levegő, tűz) a Szókratész előtti időkből származik, és kitartott egészen a középkorig, áthatotta a reneszánszot, az egész európai gondolkodást és kultúrát. Empedoklész természetfilozófiája, a dialektika és milétoszi iskola is sokat foglakozott az elemekkel.

Szimbólumaik országról országra és könyvről könyvre változnak. Sajnálatomra a forrásaim némi indulattal emlegetik a filozófusok közbenjárását, amikor az alábbiakat:

Igazság, Erkölcs, Béke, Szeretet, Erőszakmentesség

A fenti kifejezések tartalmát fogalomként tisztázták és kiszélesített jelentéskörét tovább vitték, az Istenről a Hit, az ember jellemzőjéről a Szellem jutott eszükbe, s az öt elemet mesterségesen több rendben, később hétre duzzasztották. Az őselemek gondolata a Távol-Keleten még régebből származik, széles körben elterjedt Indiában és Kínában, ahol a buddhizmus és a hinduizmus alapját képezi, ezoterikus kontextusban legalábbis. Keleten azonban öt elemet különböztetnek meg:

Fa, Tűz, Föld, Fém, Víz

A pentagramma vagy pentagram a szabályos ötszög átlói által alkotott ötágú csillag. A pentagramma szó a görög πεντάγραμμον (pentagrammon) szóból származik, ami főnévi formája a πεντάγραμμος (pentagrammosz) vagy πεντέγραμμος (pentegrammosz) – „öt vonal” szónak. A pentagramma ősidők óta fontos szimbólum, aminek mágikus vonásokat tulajdonítottak.  Az egyik csúcsból elinduló vonal, csak akkor tud vissza menni a kezdőcsúcsba, ha minden két csúcs között két másik vonalat is metsz. A belső metszet csúcspontjait összekötve, szintén pentagramma jön létre, aranymetszés arányosan kisebbítve. Ennek a belsejében újabb kisebbítések lehetőségének végtelen sora mutatkozik. Összekapcsolták azzal, hogy öt ujjunk segítségével mindent meg tudunk számlálni. Régen a Vénusz és a hozzá kapcsolódó istenségek jelképe volt. A püthagoreusoknál fontos vallási-filozófiai szerepet töltött be, néha Pitagorasz-féle csillagként is emlegetik.

A pitagoreusok a (lefelé fordított csúcsú) pentagrammát a ύγιεια (Hygieia, egészség – egyben az egészség görög istenének, Hygieia-nak a neve) névvel illették. Mivel az aranymetszés (ami nem a fennebb emlegetett hasonlósági arány) fontos szerepet játszott a világképükben, a pentagrammát a tökéletesség jelképének tekintették. A vele kapcsolatos filozófiájukat Syrosi Pherekidész fejtette ki művében, a Pentemychosban (amiből csak töredékek maradtak fenn). A pentemychos szó jelentése „öt kamra”. A pitagoreusok a pentemychost egy helynek hitték valahol a Tartaroszban – ez az a hely, ahova a kozmosz első csíráját el kellett helyezni, hogy a rendezett kozmosz megjelenjen. Pentagramma Heinrich Cornelius Agrippa Libri tres de occulta philosophia című művéből. Az ábra az emberi test és az aranymetszés kapcsolatát illusztrálja. A csúcsokon látható jelek (felülről kezdve, az óramutató járása szerint) a Mars, a Jupiter, a Merkúr, a Szaturnusz és a Vénusz asztrológiai jelei.

A számmisztikában öt ága a női princípium (aminek száma a kettő) és a férfi princípium (száma a három) egységét jelképezve a házasság, a boldogság, a beteljesülés és a tökéletesség jelképe volt. A tudományok kulcsának, a titkok nyitójának is tartották; Paracelsus szerint a leghatalmasabb jel. A hajnalcsillag jele, pedig Jézus jelképeként fordul elő egyes munkákban. A keresztény szimbolikában a pentagramma az öt érzék jelképe. A csúcsaira az S, A, L, V, S betűket írva az egészség jelképe (az egészség latinul salūs). Néha Krisztus öt sebét is jelképezi. A pentagramma egyik csúcsát megnyújtva kapjuk a hajnalcsillagot. A pentagramma a betlehemi csillag jelképe is. A szabadkőművesek a pentagrammát lángoló csillagnak nevezték, és a Napnak, az első anyagnak, az élet forrásának szimbólumát látták benne. A Golden Dawn rend pentagramma-rituáléjában a pentagramma egyetlen vonallal való megrajzolása (az iránytól és a kezdőponttól függően) a szellemidézés és -űzés kelléke volt.

Anton Szandor LaVey individualista és ateista (pontosabban autodeista) szervezete, a Sátán Egyháza (Church of Satan) jelképében, „Baphomet pecsétjében” egy csúcsával lefelé mutató pentagramma szerepel. Mivel az egy csúcsával felfelé mutató ötágú csillag hagyományosan a szellemi világot ábrázolja, a felfordított pentagramma LaVey szerint az ember testi, karnális jellegét és annak a spiritualitással szembeni elsőbbségét fejezi ki. Maga a csillag az egyén által megtapasztalt szubjektív világmindenséget is szimbolizálja. A körbe rajzolt pentagramma a neopogányoknál az öt őselem egyensúlyát szimbolizálja. Az újpogány mozgalmak gyakran használják a körbe rajzolt pentagrammát (pentákulum) az öt őselem (tűz, víz, föld, levegő, lélek) egyensúlyának szimbólumaként. A Sir Gawain és a zöld lovag című 14. századi költemény szerint Sir Gawain pajzsán pentagramma volt, aminek az öt éle a lovagság öt erényét jelképezte. Goethe Faustjában Mefisztó nem tud átlépni a pentagrammával megjelölt küszöbön.

A Cthulhu mítosz egyes, August Derleth által írt (de rendszerint tévesen H. P. Lovecraftnak tulajdonított) darabjaiban szereplő ősi jel (Elder Sign) egy görbe vonalakkal rajzolt pentagramma, a közepén egy szem szimbólumával. Legelőször Derleth Árnyak a kapu előtt (The Lurker at the Threshold) című novellájában szerepelt. Jelenleg a pentagrammát felségjelként használják a kínaiak. Más példák a pentagramma használatára: A pentagramma a Brigate Rosse nevű olasz marxista terrorista csoport jelképe, vagy a piros alapon zöld pentagramma Marokkó zászlaja, vagy a piros alapon fehér és a fehér alapon piros pentagramma szimmetrikus sorozat a svájci Wallis Kanton címerén.